Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában
SZ. KRISTÓF ILDIKÓ 1005 az érdeklődése, tudása több olyan vonást is tartalmazott, ami rokoníthatta Humboldtéval. Károly báró bányatanácsos volt, Humboldt hivatalos foglalkozása is ez volt, mint említettem fiatal korában; Károly báró a természettudományok egész sorával foglalkozott: bányászattannal, mineralógiával, de orvostudomány nyal, mai értelemben vett biológiával, azaz „természet-tudománnyal” is, ahogyan bizonyos mértékig Humboldt maga is tette a földrajztudományon kívül. Károly báró összeállított egy gazdag ércgyűjteményt a Magyarországon található kövületekből,59 s tudjuk, hogy Humboldtot is igen érdekelte a mineralógia. Károly báró 1797 körül, amikor Humboldt – első útján – Bécsből Sopron felé indult, éppenséggel Bécsben tartózkodott (száműzetésben). 60 Az sem kizárt, hogy Humboldt több művelt, széleslátókörű Podmaniczkyről is tudomást szerezhetett, akár személyes találkozás nélkül is. Hogy a Podmaniczkyak részéről is létezett ekkoriban német-szimpátia, azt többek között az is bizonyítja, hogy Károly báró gazdaságának berendezésénél éppenséggel (szászországi) német mintákat és gyakorlatot igyekezett követni. Befejezés és továbbgondolás Ahogyan ebben a tanumányban – majd ennek hamarosan összeállítandó folytatásában – érvelni igyekszem, Alexander von Humboldt szerepe igen jelentős a korabeli természettudományokból kiágazó etnográfia és etnológia, Magyarországon a hazai és az egyetemes néprajz szempontjából. Ami a Podmaniczkyakat illeti, tudjuk, hogy Podmaniczky Károly báró fiainak – Frigyesnek és Árminnak – a nevelőjévé nem mást fogadott meg, mint Hunfalvy Pált (1810–1891), János bátyját, aki egy ideig öccsét is a Podmaniczky-fiúkkal együtt nevelte. A Hunfalvyfivérekből lettek aztán később – a 19. század második felében – az immár intézményesült magyarországi etnográfia (hazai néprajz) és etnológia (a világ népeinek néprajza) tudományának a tulajonképpeni megalkotói. Ami Almási Balogh Pált illeti, kutatásaim szerint ő igen széleskörű, ám máig feltáratlan antropológiai/etnológiai érdeklődéssel rendelkezett. 1835 körül ő írta – illetve inkább kompilálta – például az első magyar nyelvű néprajzi kismonográfiát az ausztráliai őslakosok kultúrájáról. 61 59 Mineralien-Sammlung. [H. é. n.], a 3524 darab címjegyzéke. Kézirat. 60 Fiának, Frigyesnek a visszaemlékezése szerint a Martinovics-féle összeesküvésbe „keveredett” fiatal báró Bécsben orvosi, majd később a szászországi Chemnitzben bányászati tanulmányokat folytatott. Lásd Doby A.: A Podmaniczky család i. m. 38–39. 61 Hunfalvy Jánosnak a pesti egyetem Földrajz Tanszékén az 1870-es években tartott egyetemes néprajzi előadásai kapcsán lásd Sz. Kristóf Ildikó: Az ausztrál bennszülöttek teste. Almási Balogh Pál ismeretlen kézirata és az etnológia (egyik) születése Magyarországon. Bp. 2014.; Uő: „Terepmunka” a Te repmunka kora előtt: Dobosy Mihály, a grönlandi inuitok és az etnológia (antropológia) születése a 19.
