Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában
SZ. KRISTÓF ILDIKÓ 1001 Lipszky János térképének, a Mappa Generali Regni Hungariae nek 42 a használata Humboldtnak a magyar táj , az Alföld, a „puszta” iránti előbb tárgyalt érdeklődé sét, annak mélységét tanúsítja. Lássunk egy kis részletet a hivatkozásból: „Lipsky térképének a segítségével úgy számítottam, hogy Magyarország belső medencé jé nek alföldje mintegy 12000 négyzetkilométer [...]. Cegléd, Szolnok és Kecskemét között a sík szinte csak homoktenger.” 43 A másik két hivatkozás pedig a másik fő témájához, a nyelv hez kapcsolódik. Mindkettő a Vues des Cordillères -ben található, és mindkettő az ázsiai népek – köztük a „finn-tatárok” és a magyarok –, valamint az amerikai indiánok rokonságának előbb tárgyalt kontextusához kötődik. A Vues des Cordillères II. kötetében az azték naptárrendszert bemutató ábrához (Planche XXIII) Humboldt hosszas magyarázatot fűzött, amelyben az amerikai (mexikói, azték) és az ázsiai („tatár” – tartare ) naptárrendszer megfeleléseit igyekezett bizonyítani: „[...] láthatjuk – érvel –, hogy az azték calli szó [ház és a hold „háza” – asztrológiai értelemben] ugyanazt jelenti, mint a Káma és az Irtis mentén lakó vogulok kuala vagy kólla szava, [ehhez lábjegyzetben: Vater, Amer. Bevölker , S. 160.] 44 , hogy az azték atel (víz), és a vilèla itels (folyó) a tatár mongolok, cseremiszek és csuvasok atl , atelch, etel, vagy idel (folyó) szavaira emlékeztet. [Ehhez lábjegyzetben: Engel, Ungar. Gesch., I. I., S. 346, 361. Georgi, Reisen , B. II, p. 904. Thwrocz, Chron. Hungaror ., p. 49.].”45 Hogy a Thuróczi-krónika melyik kiadása lehetett a kezében, azt teljes bizonyossággal nem tudtam megállapítani; késői, 18. századi kiadásait tekintve Humboldt referenciája viszont pontosnak tűnik, ahogyan az Engel-hivatkozás is. Johann Christian Engel (vagy Engel János Keresztély, 1770–1814) történetíró, szepességi szász polgár és Humboldt kortársa volt. Göttingenben tanult, 1791-től az erdélyi udvari kancellária tisztviselőjeként működött, majd Bécsben töltött be magas hivatali funkciókat, s tagja volt a göttingeni, a prágai, a müncheni, a varsói, valamint a harkovi tudós társaságoknak. Magyarországról – Habsburg szempontból – több munkát is írt, illetve összeállított46 . Engel volt az, aki 1791-ben 42 Lipszky János: Mappa Generali Regni Hungariae. Pesthini 1806. Hogy Humboldt melyik kiadását használhatta, arra (egyelőre) nincs adatom. 43 Alexander von Humboldt: Personal Narrative of Travels to the Equinoctial Regions of the New Con tinent IV. London 1819. 294–295. jegyz. A magyar fordítás a sajátom [Sz. K. I]. 44 Johann Severin Vater: Untersuchungen über Amerikas Bevölkerung aus dem alten Continent. Leip zig 1810. 45 Humboldt, A.: Vues des Cordillères II. 1824. 25–26. A magyar fordítás a sajátom [Sz. K. I.]; Johann Gottlieb Georgi: Bemerkungen einer Reise im Russischen Reich im Jahre 1772. St. Petersburg 1775. 46 Például Geschichte des Ungarischen Reichs und seiner Nebenländer I–IV. Halle 1797–1804.; Geschichte des Ungrischen Reichs I–VI. Wien 1813–1814.; Monumenta Ungrica. Viennae 1809.
