Századok – 2016

2016 / 1. szám - MŰHELY - Pritz Pál: Hory András varsói évei

187 mondott beszédéről. Arról a beszédről, amelyben olyan barátságosan szólt Belgrádról, hogy azt egy kétoldalú megállapodás nyitányaként értelmeztek so­kan. Vélelmezhetően a beszédet a Külügyminisztériumból azok mondatták el az államfővel, akik ezzel éppen akadályozni akarták a megállapodást. Mindenesetre tény, hogy a Prága és Bukarest gyanakvását érző Belgrád messze nem viszonozta kellő hőfokon a magyar gesztust. Az ősz folyamán a ma­­gyar-jugoszláv tárgyalások Genfben ugyan beindultak, ám az egészbe beleszólt Mussolini, s tavaszra megszülethetett a nevezetes magyar-olasz szerződés. Hory pedig Rómában már annak sínpályáján mélyíti a két ország viszonyát. HORY ANDRÁS VARSÓI ÉVEI Gömbös Gyulát Hory András 1919 végén Toókos Gyula „barátja” — úgy közbülsőén az Etelközi Szövetség nevű titkos szélsőjobboldali társaság egyik vezetője — révén ismerte meg személyesen. Az évek során többször találkoz­tak, majd 1925-ben egy vacsora után „fél éjszakát” beszélgettek. Habitusukban sok volt a hasonló, kölcsönösen rokonszenveztek egymással. Az ellenzéki Göm­bösnek Hory ekkor elpanaszolta, hogy követeinek a magyar állam nem ad szol­gálati autót. Csodálkozó beszélgető társa kilátásba helyezte: ha ő lesz a minisz­terelnök, akkor „nem autókat, hanem magyar négyes fogatokat fogok követe­inknek adni sallangos szerszámmal, zsinóros-dolmányos, árvalányhajas kocsis­sal a bakon. A magyar követnek a külső formákban is a régi magyar hagyomá­nyokat kell képviselnie.”21 Később Gömbös — így a csalódott Hory —„nézeteit és az emberekről alkotott véleményét is sok esetben ’revízió alá vette’. Nem­hogy magyar négyest, de még egyfogatút sem juttatott a követeknek.”22 Valójában Gömbös „csupán” megtanulta, ha sikert akar, akkor céljaihoz körültekintőbben, az addiginál is sokkal fondorlatosabban kell közelednie. A missziók jobb ellátására a gazdasági válság szorítása miatt nem lehetett gondol­ni, a megszorítások természetesen a külügyi tárcát is elérték. Az új miniszterel­nök a Bethlen Istvántól megörökölt rendszer felszámolásában rengeteg falnak ütközött, s nem ment sokra a külpolitikai elgondolásait kordában tartó külügyi apparátussal sem. Ám természetesen voltak lehetőségei is. Például arra, hogy az 1925 utáni esztendőkben is vele kapcsolatot kereső, hol négyszemközt, hol „közös barátaik”-nál találkozó, „mindenkori” baráti gesztusait „őszintén” vi­­szonzó23 Horyt beültesse a külügyminiszter állandó helyettesi székbe. Hory Andrást 1933. december 31-i hatállyal mentik fel a római követség vezetése alól, 1934. január 8-i hatállyal helyezik a központba és 1934. március 17-től lesz a külügyminiszter állandó helyettese.24 Ebben a Gömbös Gyulának tulajdonított szerep jelen sorok írójának a feltételezése. Hory András szerint Kánya Kálmán szemelte ki őt helyettesének. Ellenben az neki több okból sem tetszett. Jól érezte magát Rómában, ismerte „Kánya feltétlen engedelmességet 21 Hory 1987, 187-188. 22 Uo. 188. 23 Uo. 24 További kutatás tárgya, hogy miért húzódott el a poszt elfoglalása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom