Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sebők Richárd: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban a 18. században a Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján
956 SEBŐK RICHÁRD Fraknói szerint II. József az egyik adminisztratív kerület biztosává akarta kinevezni Szlávyt, de ő nem vállalta el a feladatot.72 A másik személynöki ítélőmesterből lett királyi jogügyigazgató Szvetics Jakab volt, aki pályáját 1731-ben Kőszeg város főjegyzőjeként kezdte, két évvel később Vas vármegye aljegyzőjeként találkozhatunk a nevével, majd 1737-ben ugyanannak a megyének a főjegyzői feladatait látta el.73 1738-tól a Dunántúli Kerületi Tábla ülnöki pozícióját töltötte be,74 majd 1742-ben a Királyi Táblára került személynöki ítélőmesternek, onnan pedig 1748-ban nevezték ki jogügyigazgatónak, mely hivatalát csupán csak 1750-ig töltötte be.75 Ezt követően másfél évtizedig szolgált az Udvari Kancellárián tanácsosként,76 majd újból visszakerült a Kúriára, de immár a Királyi Tábla elnökének. Szvetics 1779-ben fejezte be kúriai karrierjét,77 s a rá következő esztendőben az uralkodó grófi ranggal jutalmazta szolgálatait.78 A jelenleg rendelkezésre álló adataimból kiderül, hogy mindkét jogügyigazgató igyekezett kúriai munkatársainak családtagjaival is házassági kapcsolatot kialakítani: Szlávy Pál első felesége, báró Perényi Katalin jóvoltából került rokonságba Beöthy Imrével, akinek báró Perényi Franciska — Katalin testvére — volt az édesanyja.79 Szvetics Jakab egyetlen felnőtt lányát, a 17 esztendős Mária Zsófiát, 1761-ben adta feleségül az akkor 45 éves gróf Sigray Károlyhoz, Somogy vármegye főispánjához, a majdani Hétszemélyes Tábla főnemesi ülnökéhez.80 Ahogy már korábban vázoltam, személynöki ítélőmesteri státuszból közvetlenül a nádori ítélőmesteri állásba is el lehetett jutni. Ennek az esetnek a szemléltetésére felsőbüki Nagy Pál pályáját hoznám fel példának, aki 1748-as személynöki ítélőmesteri kinevezése előtt Sopron vármegye alispáni székében ülve irányította a megyei igazságszolgáltatást is.81 Nagy Pál az 1751. évi diétán személynöki, majd az 1764—65. évi országgyűlésen nádori ítélőmesterként vett részt.82 1764. június 23-án, az első ülés másnapján Nagy Pál nádori ítélőmester olvasta fel a királynő leiratát, amelyben részletesen rendelkezett a bevonulási és fogadási szertartásáról, illetve az országgyűlés megnyitásának a programjáról. Ugyancsak Nagy ítélőmester ismertette a királyi kancellária elnökének az átiratát, melyben kérte a rendeket, hogy a királynő fogadásánál 72 Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc, 1754-1820. Az utószót írta: Soós István. (Életrajzok. Millenniumi Magyar Történelem) Bp. 2002. 97. 73 Szluha Márton: Szvetics Jakab személynök és családja, a szerző' heraldikai rajzával. Turul 68. (1995: 3-4. sz.) 101. 74 Szluha M.: Szvetics i. m. 101. Szluha Márton úgy tudja, hogy már 1738-ban a Királyi Táblára került Szvetics Jakab, azonban a saját adatgyűjtésem ezt nem erősíti meg. 75 Magyarország főméltóságai i. m. 115. 76 Szluha M.: Szvetics i. m. 101. 77 Magyarország főméltóságai i. m. 108. 78 Szluha M.: Szvetics i. m. 101. 79 Nagy /.: Magyarország családai i. m. IX. 228. 80 Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai. II. kötet, L-Zs. Bp. 2012. 676. 81 Szluha M.: Vas vármegye i. m. 176. 82 Diaeta Munkacsoport Adatbázisa. http://szijarto_web.elte.hu/segitseg.htm (A továbbiakban: DAB). 2013. december 31.
