Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
1320 CSEH GÉZA és a népesebb nagyközségek kiszabadultak volna a vármegyék gyámkodása alól. 57 A koránál messze előremutató törvényjavaslatot, akárcsak az 1873-ban beterjesztett közigazgatási reformtervezetet, a képviselőházi tagok többsége elutasította. A megyei autonómia maradványait védó' Függetlenségi Párt obstrukcióba kezdett, de a szabadelvű párti képviselők nagy része is szembehelyezkedett Szapáryval.57 58 A közigazgatási törvényjavaslat kudarca és különösen a gróf hezitálása az egyházpolitikai reformok végrehajtása körül, továbbá a Hentzi-szobor megkoszorúzásának engedélyezése miatt kitört botrány együttesen miniszterelnöki lemondásához vezetett, amire 1892. november 6-án került sor. Az 1890-es évek közepétől a parlamenti csatározásokban megfáradt és miniszterelnökségének kudarca miatt csalódott Szapáry egyre inkább visszavonult a politikai élettől. 1894 elején tiltakozásul, még az egyházpolitikai reformok megszavazása előtt kilépett a Szabadelvű Pártból. Országos tisztségeitől megválva, birtokain gazdálkodott. Személyesen vette kézbe a Közép-Tiszai Armentesítő Társulat irányítását, amelynek eddig csak névlegesen lehetett az elnöke. Folyószabályozási és belvíz lecsapolási értekezleteken vett részt. A millenniumi kiállításon pedig a virágzó pusztataskonyi uradalom termékeivel aratott nagy sikert.59 Noha Szapáry a pártmozgalmakba nem kapcsolódott be többé, az 1900-as évek elején a katolikus egyházi iskoláknak autonómiát és önálló katolikus egyetem felállítását követelő mozgalom vezetői közé tartozott. A halálát közvetetten a pusztataskonyi birtokán elszenvedett baleset okozta. Az idős gróf 1903 decemberében kiesett a kocsijából és súlyos bordatörést szenvedett. Egészségét orvosai hosszas gyógyüdülésekkel próbálták helyreállítani. Balesetével kapcsolatosan kiújult epebaja 1905. január 20-án abbáziai tartózkodása idején vetett véget életének. Szapáry Gyula egyéniségében a liberális politikai és gazdasági nézetek arisztokratikus szemléletmóddal és mélyen katolikus vallásos meggyőződéssel ötvöződtek. Pályája legsúlyosabb kudarcát, a miniszterelnöki szék elvesztését elsősorban az egyház és az állam szétválasztásának kérdése váltotta ki, ami súlyos lelkiismereti konfliktust okozott számára. Képtelen volt radikálisabb lépések megtételére ebben az irányban. Am sikertelennek bizonyultak a közigazgatási reformkísérletei is 1873-ban és 1891-ben, mivel Magyarország hagyományait, a dzsentri ragaszkodását a feudális eredetű vármegyerendszerhez nem vette kellően figyelembe. Szakértelme pénzügyi, folyószabályozási és földművelésügyi kérdésekben is megnyilvánult. Az utókor, különösen szűkebb pátriája, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a Tisza szabályozása, Szolnok város Alcsi és Tenke puszták megváltása miatt őrizte sokáig az emlékét. 1891-ben — még a gróf életében — Szolnok legszebb utcáját róla nevezték el.60 1906-ban a vármegyei törvényhatósági 57 Hencz Aurél: Területrendezési törekvések i. m. 153. 58 Uo. 158.; Búsbach Péter: Az utolsó öt év. Bp. 1895. 18-19. 59 Gróf Szapáry Gyula taskonyi gazdaságából i. m. 34. 60 MNL JNSzML V. 472. Szolnok város képviseló'testületének közgyűlési jegyzőkönyve 1891/1. sz. határozat.
