Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
1318 CSEH GÉZA Az 1870-es, -80-as években több ipari üzem létesült Törökszentmiklóson, s köztük két nagy gó'zmalom, ecetgyár és nagyüzemmé bővült a téglagyár.47 Szapáry feltételezhetően közreműködött az ipar fejlesztésében és az ahhoz szükséges kölcsönök biztosításában. Szapáry Gyula személyisége nemcsak a törökszentmiklósi választókerület, hanem Szolnok gazdasági fejlődése és politikai élete szempontjából is meghatározónak bizonyult. 1879-ben, nem sokkal pénzügyminiszteri kinevezése után leiratot intézett a városhoz, melyben felajánlotta a már említett Alcsi és Tenke, Szolnok környéki pusztabirtokok megvételének lehetőségét. A puszták az Óbuda-gödöllői kincstári uradalomhoz tartoztak és a város közvetlen közelében, attól északra terültek el. A rendkívül szűk határral rendelkező Szolnok képviselőtestülete az ajánlatot azonnal elfogadta, és a lakosság még ugyanebben az évben megváltotta a pusztákat. A szolnokiak földéhségére jellemző, hogy a képviselőtestület által kibocsátott gyűjtőíveken néhány nap leforgása alatt 13.618 hold48 földet jegyeztek, noha a megváltható terület csupán 11.857 holdat tett ki.49 1880-ban a szolnoki képviselőtestület Szapáry Gyulát hálából a puszták megváltásáért a város díszpolgárává választotta.50 Az 1880-as években a szolnoki választókerület elsősorban azért juttatta Bárczay Gyula kormánypárti jelöltet mandátumhoz, hogy Szapáry hathatós támogatását Alcsi és Tenke puszták megváltása után is biztosítsa.51 Szapáry az 1887. évi országgyűlési választások idején már nem volt pénzügyminiszter, ám a gazdasági kérdésekben gyakorolt befolyása jelentős maradt. 1889. április 9-én földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterré nevezték ki. Három hónappal később minisztériumától a kereskedelmi és iparügyeket leválasztották. Külön Földművelésügyi Minisztériumot hoztak létre, amelyet Szapáry 1890. március 15-ig, miniszterelnöki kinevezéséig irányított.52 Szapáry Gyula ifjú korától kezdve kiemelten fontos ügynek tekintette a vízszabályozást. Több helyi ármentesítő társulatnak, majd ezek egyesülésével az 1886. január 1-jén megalakult Közép-Tiszai ArmentesítőTársulatnak az elnöke volt, noha országos tisztségei idején az ár- és belvíz mentesítési munkálatokat személyesen nem tudta irányítani. Széchenyi István nyomdokain haladva meggyőződése volt azonban, hogy a vízszabályozást csak központosítva, kormányzati szintről irányítva, összehangoltan lehet hathatósan véghezvinni. 1888 kora tavaszán a széttagolt védelem hibái miatt a Tisza-völgyben és különösen a Közép- Tisza vidéken, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben jelentős árvíz 47 Adatok Szolnok megye történetéből II. Szerk. Botka János. Szolnok 1989. 762. 48 1200 négyszögöles hold. 49 Jász-Nagykun-Szolnok 1879. szeptember 28. 1. 50 MNL JNSzML V. 472. Szolnok város képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyve 1880/125. sz. határozat. 51 Jász-Nagykun-Szolnok 1884. június 22. 2.; 1887. június 19. 1. 52 Graf Julius Szapáry i. m. 69-71.
