Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
Cseh Géza SZAPÁRY GYULA ÉS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE KAPCSOLATA* Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja nem bővelkedik országos jelentőségű politikai és közéleti személyiségekben. 1876-ban az új megye megyei törvényhatóságot a sajátos közigazgatású Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági részéből, továbbá a Heves vármegyétől leválasztott Külső-Szolnok megye területéből hozták létre. A jászkun kisbirtokosok szerényebb vagyoni helyzetük, megfelelő kapcsolataik és összeköttetéseik hiánya miatt nehezen kerülhettek magasabb állami tisztségekbe. A legfelsőbb posztok, a miniszteri székek elérése pedig inkább csak a nagybirtokosok számára volt lehetséges. Ám igazi nagybirtok, több ezer holdas gazdaság a megye nem jászkunok lakta felében, a külső-szolnoki részeken is kevés alakult ki. Közülük az egyik legjelentősebb uradalomnak a Tiszabura község határában fekvő taskonyi (Pusztataskony) Szapáry birtok számított, melynek 1832 és 1905 között élt tulajdonosa, gróf Szapáry Gyula két évtizeden keresztül a magyar kormányok tagja, két és fél évig pedig Magyarország miniszterelnöke volt. Az alábbiakban Szapáry és a szolnoki Tisza-vidék kapcsolatának bemutatásával elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy a grófnak milyen szerepe volt a jogelőd törvényhatóság, Heves és Külső-Szolnok vármegye közéletében, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye létrehozásában és az új törvényhatóság székhelyének kiválasztásában, valamint Szolnok város és a megye gazdasági fejlődésében. Szapáry Gyula 1832. november 1-jén, Pesten született gróf Szapáry József és báró Orczy Anna házasságából. Édesapja, aki 1854-ben császári királyi kamarási címet szerzett, a Tisza szabályozásának megszervezésében töltött be jelentősebb szerepet. Gróf Széchenyi Istvánnal együtt már a reformkor végén bejárta a Tiszát, hogy a munkálatok megtervezése előtt a vízrajzi viszonyokról megfelelő ismeretek szerezzen. 1845. július 24-én az ő elnökletével alakult meg a Heves megyei Tisza-szabályozási Egylet, amelynek hosszú ideig az elnöke volt. * A 2015. november 5-én, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában megrendezett „Közigazgatási történetek” a dualizmus korából 1867-1918. című közigazgatás-történeti műhelykonferencián elhangzott előadás átdolgozott változata.
