Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)
36 ERŐS VILMOS gyesen, hagyni Horváth Jánosnak203 a ‘többi megírására’ és hogy ezt a gráciát a bizottsági tagok erre csakugyan megadják: ez oly théma és oly jelenet, hogy Párizsban bizonyára egy ügyes egyfölvonásos színdarabot írnának belőle. Most aztán a mi a történeti érmet illet: itt a bizottság igen helyesen és jól járt el s ismétlem, hiba volt volna azt el nem fogadni!204 - Ellenben abban, amit az akadémiai jutalomról s a Klebelsberg-féle Fontes kötet jutalmazásáról írsz: teljesen igazad van. Csak azt gondolom, hogy itt Domanovszky és Hajnal ártatlanok205. De ezt persze Neked jobban lehet tudnod, mint nekem a ki távol voltam és vagyok e locusoktól206.” Bp., 1934. V. 11. 112. „Kedves Jó Barátom!. Ebben a percben kaptam meg a hatalmas Magyar Történet III. kötetét nagyon kedves és mélyen lekötelező dedicáló soraiddal207. Nem tudok szavakat találni, hogy méltóan köszönhessem meg megtisztelő ajándékodat. De tudom, hogy szívesen veszed az egyszerű, de szívből jövő köszönetét is; az enyém pedig igazán szívemből jön, amint ebből a forrásból fakad igen-igen meleg gratulációm is a hatalmas alkotás, a nagy Magyar Történet befejezésénél... Most röviden még egyet! Tudod, hogy az akadémiai idei nagyjutalmat nekem ítélnék.208 De, kérlek, ne gratulálj! Én teljesen, sőt a teljesnél is teljesebben ártatlan vagyok ebben. - Domanovszky, Eckhart s a lemondott Angyal jól tudják, hogy én kézzel-lábbal tiltakoztam ez ellen s jól tudják, hogy kit szerettem volna e nagyjutalom nyerteséül209. De hát bizottság és akadémia a 81 éves em-203 Horváth János végül 1937-ben, Babits Mihállyal és Károlyi Árpáddal együtt kapta meg a Kazinczy-érmet, ami Budapest jelentős elismerésének számított. 204 Szekfű a kitüntetést végül elfogadta, nem egészen világos a levélből, mik lehettek esetleges hezitálásának motívumai. 205 Vö. Akadémiai Értesítő, 1933. 206 Helyektől (latin). 207 Hóman B.-Szekfű Gy.: Magyar történet, i. m. 208 1933-ban valóban Károlyi Árpád kapta az akadémiai nagyjutalmat. 209 Károlyi Mindehhez érdekes adalék Károlyi Árpád Domanovszky Sándorhoz írott 1934-es levele. Ebben megerősíti, hogy az akadémiai nagydíjat Szekfűéknek kellene ítélni. 1934. febr. 7. 395. Ms 4526. “a nagyjutalmat vagy Szekfű 4 (s Bethlen Gáborral 5) kötetének, vagy Hóman 2 kötetének vagy a Hóman-Szekfű féle egységes történeti műnek kell odaítélni. Ismétlem, nem álszerénységből mondom ezt; ennek bizonyságául fölhozom azt, hogy ha Szekfűt és Hómant mellőznétek s mást ajánlanátok helyükre (s helyettem): ez bizony nekem is rosszul esnék.” A kép teljességéhez hozzátartozik azonban, hogy egy korábbi, 1931-es, szintén Domanovszkyhoz írott levelében erőteljesen bírálja Szekfűt, s különösen gratulál a Magyar Történet bírálatához. Károlyi Domanovszkynak. Bécs, 1931. febr. 13. Ms 4525\268. „Melegen tisztelt és kedves Barátom! Ritkán volt oly tiszta élvezetben részem, mint tegnap és ma, midőn Szekfű két kötetéről írott bírálatodat kétszer is elolvastam. Mindazt amit kitűnő bírálatodban mondasz, kivétel nélkül aláírom s hitem szerint minden elfogulatlan, komoly historikus, minden történetkedvelő, igazán művelt laikus is alá fogja írni. Min-
