Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sebők Richárd: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban a 18. században a Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján
PROFESSZIONALIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A 18. SZÁZADBAN 955 jogi és gazdasági ismeretet, tudást, szorgalmat és kitartást.”63 A frigyet Grassalkovich Antal, az akkori személynök és Rudnyánszky rokona-pártfogója szorgalmazására kötötték, mellyel Rudnyánszky birtokába és kezelésébe kerültek a Száraz-birtokok, melyeket az új családfő apósa tehetségéhez méltón fejlesztett és gyarapított.64 65 IV. Most viszont térjünk vissza az eredeti kérdéshez, és vegyük szemügyre ismét az 1. ábrát. Ahogy korábban említettem, a személynöki ítéló'mesteri állás kiemelkedő szerephez jutott, innen — a többszöri ismétlődéseket szem előtt tartva — három irányba lehetett továbbmenni: személynöki ítélőmesterből az ítélőmesteri hierarchiát betartva országbírói ítélőmesterré léptek elő a legygyakrabban a 18. században, ugyanakkor kétszer előfordult az is, hogy — az országbírói ítélőmesterséget kihagyva — nádori/helytartói ítélőmesterré nevezték ki a bírákat. A személynöki ítélőmesterek harmadik opciójának a királyi jogügyigazgatói hivatal elnyerése tekinthető. Szlávy Pál és Szvetics Jakab volt az a két bíró, aki személynöki ítélőmesterből lett királyi jogügyigazgató. Szlávy 1747-ben a tartományi biztosságnál működött, majd 1754-től egészen 1781-ig a Pest és Buda szabad királyi városok magisztrátusának vizsgálatára kiküldött bizottságok tagja.66 1763-ban személynöki ítélőmester lett.66 Ebben a minőségben vett részt az 1764—1765. évi országgyűlésen, ahol 1764. június 30- án a személynök Pozsony városnak a jurátusok és kiskövetek elleni panasza miatt utasította az alsótábla tagjait, hogy mindenki írassa fel kiskövetének a nevét Szlávyval, és a kiskövetek mutatkozzanak is be nála.67 1765. december 18-án királyi jogügyigazgatóként kezdte meg szolgálatát,68 ahonnan 1782. szeptember 27-én Sághy Mihállyal együtt kinevezték a Hétszemélyes Tábla köznemesi ülnökének Pászthory László és Péchy Gábor helyére.69 Ekkor Szlávy megszüntette ügyvédi praxisát.70 Berzeviczy Gergely — ahogy azt már korábban említettem — Szlávy mellett tervezte megkezdeni jurátusságát.71. 63 Fekete Nagy Antal: A báró Rudnyánszky család levéltára. Levéltári közlemények 11. (1933) 20-21. 64 Fekete Nagy A.: Rudnyánszky i. m. 23—24. 65 Búzást János: A királyi jogügyigazgatósági levéltár. Repertórium. (Levéltári Leltárak 37.) Kézirat. Bp. 1967. 251. 66 Vö. Nagy /.: Magyarország családai i. m. X. 763. 67 Szíjártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés, 1708—1792. Bp. 2005. 121. 68 Magyarország fó'méltóságai, 1526—1848. Az udvari méltóságok archontológiája. Összeállította és a bevezető' tanulmányt írta: Fallenbüchl Zoltán. Bp. 1988. 115. 69 MNL OL Oil Bírósági levéltárak, Curiai levéltár, Királyi Kúria, Rescripta regia (Királyi leiratok a hétszemélyes táblához), Index Rescriptorum ad Tabulam Septemviralem 75. 70 H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus (1763-1795). Bp. 1967. 72. 71 H. Balázs É.: Berzeviczy i. m. 71.
