Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sebők Richárd: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban a 18. században a Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján
950 SEBŐK RICHARD ságai és különbségei, és az is egyértelművé válik, hogy az elemzésem 1785-ös záró dátumáig meglehetősen kevés feltétel teljesült a magyar rendi viszonyok között a köznemes bírák professzionalizációját illetően.39 Ezért két területet látok leginkább vizsgálhatónak ebben az írásomban: az egyik az iskoláztatás, azon belül is az egyetemi jogi végzettség, valamint a hivatali ranglétra és karrierek olyan összefüggése, ahogyan fentebb a hipotézisben megfogalmaztam. Elemzésem módszere az volt, hogy a sematizmusokból készített kúriai archontológia adatait táblázatba szerkesztettem, melyből az egyes személyek kúriai karrierjét irányvonalak segítségével sematikus ábrákká konvertáltam. A felvetett kérdésem megválaszolásához az érseki ülnöki, a királyi táblai ülnöki és a személynöki ítélőmesteri pozíciókat vizsgáltam behatóan. Ennek egyik részeredménye az lett, hogy valódi különbség a királyi táblai ülnöki és a személynöki ítélőmesteri pozícióból induló karrierek között fedezhető fel. Ezért egy újabb lépésben megpróbáltam megragadni ezen tisztségeket betöltő bírák Kúriára kerülése előtti hivatalviselését annak reményében, hogy az valamilyen magyarázatot kínál a későbbi, kúriai pályájukra vonatkozóan. Eredmények I. Az egyetemi tanulmányok feltárásához Szögi László sorozatszerkesztő és kutatócsoport-vezető nevével fémjelzett Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban és a Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből sorozat vonatkozó köteteit használtam fel.40 Adatgyűjtésemet az 1728-1785 közötti időszakra nézve a Kúria mindkét táblájára, azaz a Hétszemélyes Tábla köznemes ülnökeire és a Királyi Tábla köznemes bíráira is kiterjesztettem. Itt kell felhívnom a figyelmet arra, hogy a kúriai bírák visszakeresése korántsem egyszerű és buktatóktól mentes feladat, ugyanis az egyetemi anyakönyvek 39 Erre 1. bővebben Csizmadia Andor. A magyar közigazgatás fejló'dése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp. 1976. 65-77. 40 Matricula Universitatis Tyrnaviensis, 1635—1701. Kiadásra előkészítette, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Zsoldos Attila. Bp. 1990. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11.); Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói, 1635-1777. Bp. 2002. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25.); Kiss József Mihály. Magyarországi diákok a Bécsi Egyetemen, 1715—1789. Bp. 2000. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 2.); Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom kisebb egyetemein és akadémiáin, 1560-1789. Bp. 2004. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 4.); Fazekas István: A bécsi Pazmaneum magyarországi hallgatói, 1623-1918 (1951). Bp. 2003. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 8.); Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben, 1526-1789. Bp. 2004. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 13.); Gömöri György: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken, 1526-1789. Bp. 2005. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 14.); Bozzay Réka - Ladányi Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken, 1595- 1918. Bp. 2007. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 15.); Szlavikovszky Beáta: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken, 1526-1918. Bp. 2007. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 16.); Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és akadémiákon, 1526-1700. Bp. 2011. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 17.).
