Századok – 2016

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában

934 KOVÁCS DÓRA telműen azonosítható az ecsedi udvar minden első' papja az 1594 és 1607 közöt­ti időszakban. Czeglédi Ferenc 1594 és 1597 között szolgált Báthory István udvarában, ismeretségük azonban régebbre tehető, hiszen Czeglédi Varannón volt lelkész Báthory ifjú korában, mikor a leendő országbíró a Varannó melletti Csicsva várában nevelkedett.156 Az 1603-ban kelt testamentum szerint Czeglédi halála után jelentős könyvtár maradt az ecsedi egyháznál, amelyet Báthory István igyekezett gazdagítani később, így ide kerültek saját kéziratos munkái is.157 Czeglédi a térség vezető református lelkészeivel való kapcsolatát jól mutatja, hogy apósa az a Kopácsi István volt, aki részt vett az ecsedi Báthory István édesanyja, Somlyói Báthory Anna védnöksége alatt megtartott 1545-ös erdődi zsinaton, majd a zempléni egyházmegye esperesi hivatalát is képviselte.158 Czeglédi maga is működött zempléni esperesként, valamint olaszliszkai és sá­rospataki lelkészként, később pedig a sárospataki iskola rektoraként dolgo­zott.159 így, amikor ecsedi Báthory István őt nevezte ki ecsedi prédikátornak Fegyver neki Izsák nem győzte magasztalni a nagyságos úr választását, hogy egy olyan Jeles képzettségű, feddhetetlen életű, érett ítéletű, nagy bölcsességű és több más kiválósággal ellátott teológust” bízott meg a feladat ellátásával.160 Czeglédi Ferencet követően a wittenbergi tanulmányaiból hazatérő161 Szegedi Király János lett az udvari prédikátor Ecseden. Működését hozzávető­legesen 1597 és 1599 közé tehetjük.162 Szegedi Király Jánost Monai János követte az udvari papok sorában, ő 1599 szeptembere és 1603 márciusa között viselte ezt a tisztséget. Elődeihez hasonlóan kortársai művelt lelkésznek ismerték, és csakúgy, mint Szegedi Ki­rály János, ő is a wittenbergi egyetem diákja volt.163 Vállalt lelkészséget Tas­­nádon,164 pályafutásának csúcsa azonban kétségkívül az volt, amikor Erdenge­­lengen, 1603 februárjában a közzsinat megválasztotta a tiszántúli református egyházkerület püspökének. Működésével kapcsolatban nagyok voltak az elvá­rások, ezeknek azonban kinevezése után röviddel bekövetkezett halála miatt nem tudott eleget tenni.165 Ecsedi Báthory István katolikusokkal szemben ér­zett ellenszenvéhez adalékokat szolgáltat Monai 1599 őszén kelt, az országbí­rónak címzett levele.166 Ebben a misszilisében a Tasnádon tartózkodó prédiká-156 Zoványi J:. Czeglédi i. m. 214. 157 Klaniczay Tibor — Stoll Béla: Régi Magyar Költők Tára XVII. század 1. Bp. 1959. 578. 158 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp. 1977. 336. 159 Zoványi Jenő: Magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. Bp. 1977. 167., 365. 160 Fegyverneki szavait idézi Zoványi J.: Czeglédi i. m. 214., jelezve, hogy Fegyverneki szavait, illetve a dátumozást illetően felmerülnek kétségek. 161 A Wittenbergben folytatott tanulmányokra 1. Szabó Géza: Geschichte des ungarischen Coetus an der Universität Wittenberg 1555-1613. Halle 1941. 110. 162 Szabó András: Monai János levele Ecsedi Báthory Istvánhoz. In: Collectanea Tiburtiana Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Szeged 1990. 257-261., 258. 163 Szabó G.: Wittenberg i. m 66. 164 Zsinka Ferenc: Magyarországi protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Bp. 1927. 155. 165 Zoványi Jenő - ifj. Nagy Károly: A tiszántúli református egyházkerület története I—II. Debrecen 1939. 25. 166 Zichy Fasc. 509. Nr. 194 Közzéteszi: Szabó A.: Monai i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom