Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
AZ ECSEDI UDVAR 917 jelen munka keretei között lehetetlen monografikus igénnyel tisztázni, milyen viszonyban állt a régió leghatalmasabb földesura, ecsedi Báthory István a központi katonai igazgatás helyi szerveivel, a jövőben azonban ez megkerülhetetlen a térség társadalmi és katonai viszonyai összefonódásainak tisztázása érdekében. 2.b) Ecsedi Báthory István katonai szervitorai Ecsedi Báthory István vélhetően — a felső-magyarországi főkapitányság különleges helyzetének ismeretében — nem viselt katonai tisztséget, így csupán főispánként vezethette hadba a vármegyék nemességét.20 Ahogy azonban ő is leírta meditációiban, a korszak, amelyben élt, a „sok izzó háború”21 ideje volt, ameddig pedig „az Istentől adatott vékony és kevés”22 ereje engedte és a köszvény végleg ágyhoz nem kötötte, a harcokban személyesen is jelen volt. Legfényesebb hadi sikereit a hosszú török háború első szakaszában, az úgynevezett „szináni háborúban” aratta, ahol részt vett a Gömör megyei Szabatka lerohanásában, a romhányi csatában, valamint Hatvan ostromában.23 Az 1593. november-decemberi hadjárat nem csupán dicsőséget hozott az országbíró számára, de vagyonát is gyarapította, így jutott Buják birtokába.24 Báthory utolsó hadi vállalkozása az 1596. évi, tragikus kimenetelű mezőkeresztesi csatában való részvétel volt.25 Ezt megelőzően azonban a szabolcs-szatmári térség, valamint saját birtokai védelmében is ki-kitört váraiból, hogy a török dúlását megelőzze, illetve rabokat ejtsen. Ezekre a portyákra nem csupán a tóié hivatali függésben álló szervitorai kísérték el, hanem famíliájának olyan tagjai is, mint a hozzá rokoni 20 Ugyan ecsedi Báthory István az országbírói tisztséget is viselte, de ennek a „hivatalnak”a pontos feladatköréről és jelentőségéről igen keveset tudunk. így a mindenkori országbíró katonai feladatairól sincsenek adatok. Az országbíróról máig a legbővebben 1. Franki Vilmos: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése. Pest 1863. Az országbíró segítőire a korból jó párhuzam: Bogdándi Zsolt: Wesselényi Miklós. Egy ítélőmester életútja a 16. századi Erdélyben. In: Certamen I. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában. Szerk. Egyed Emese - Pakó László - Weisz Atttila. Kolozsvár 2013. 236-250. 21 Ecsedi Báthory István meditációi. Adattár 8. Kiad. Erdei Klára — Keveházi Katalin. Budapest-Szeged 1984. 32. 22 Végrendelet i. m 53. 23 Ecsedi Báthory István szerepére a tizenöt éves háborúban 1. Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában. 1/3. Kiad. Benits Péter. Bp. 2009.; Szepsi Laczkó Máté krónikája. In: Mikó Imre: Erdélyi történelmi adatok. III. Kolozsvár 1858., Baranyai Decsi János magyar históriája (1592-1598). Szerk. Kulcsár Péter. Bp. 1982., Gr. Illésházy István nádor följegyzései 1592—1603. és Hídvégi Mikó Ferencz históriája 1594—1613. Bíró Sámuel folytatásával. (MHH-S VII. Kiad. Kazinczy Gábor.) Pest 1863. A szakirodalomban legújabban és legbővebben: Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged 2000. 24 Végrendelet i. m 73. illetve 75. Bujákkal kapcsolatban ecsedi Báthory István a végrendeletében megemlíti, hogy még korábban a leányági rokonaira hagyta (Végrendelet i. m. 67.). Az erről szóló irat 1600. február 11-én kelt, 1. MNL OL P 3300 Esterházy család hercegi ágának levéltára. Fasc. A Rep. 25 Nr. 117. (a továbbiakban: Esterházy). Az Esterházy család levéltárának repositorium anyaga tartalmazza Várday Kata reverzális levelét is: Esterházy Fasc. A Rep 25 Nr 119. 25 Végrendel et i. m 53.
