Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
CSÁKY ISTVÁN (1635-1699) ÉS A POLITICA PHILOSOPHIAI OKOSKODÁS 907 is megjelenítésre került.83 A rekatolizációval és a bécsi udvar központosító szándékaival szemben azonban komoly szellemi kihívást jelentett a felső-magyarországi városok művelt értelmisége is, amelynek tagjai felsőfokú tanulmányaikat többségében külföldi protestáns iskolákban végezték. Az új típusú politikai olvasmányokon keresztül a legújabb szellemi áramlatokat és elméleteket is megismerték, emellett pedig kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkeztek.84 A városok közül kiemelkedett az antikatolicizmus központjának számító Eperjes, amely annak ellenére nyitotta meg a kassai jezsuita akadémia szellemi ellenpontját képező kollégium kapuit 1666. november 18-án, hogy I. Lipót korábban elrendelte az építkezés leállítását.85 Politikailag veszélyesnek számítottak az olyan, a bécsi udvari körök szándékaival ellentétes elképzelések is, mint amilyen az eperjesi polgárság és a bécsi kormányzat kompromisszumán alapuló, mérsékelt abszolutizmust felvázoló Weber János eperjesi főbíróé és patikusé is volt.86 Már Bársony György váradi püspök 1671-ben, Kassán megjelent munkája, a protestánsok jogelvesztését hangoztató és erőszakos áttérésüket Istennek tetsző cselekedetként hirdető Veritas Toti Mundo Declarata is közvetve a protestáns értelmiség ellen indított szellemi támadás egyik termékének tekinthető.87 A Politica philosophiai okoskodás ebbe a szellemi küzdelembe politikai oldalról kapcsolódott be, amely azonban a korban elválaszthatatlan volt a felekezeti kérdésektől. Mindemellett a katolikus udvari etikát közvetítő Politica philosophiai okoskodás mint elmélkedésre alkalmas mű cél-, illetve befogadó közönségét kontrollforrások híján nehéz behatárolni, ezen a téren talán majd az újabb irodalomtörténeti és levéltári kutatások hozhatnak új eredményeket. A munka jellegénél fogva mind a felső-magyarországi, részben protestáns vármegyei nemesség, mind az alapvetően dinasztia-hűnek tekinthető katolikus főnemesség elgondolkodtatására alkalmas lehetett egy olyan történelmi pillanatban, mikor mindkettőnek a tagjai politikai válaszút elé érkeztek. 83 Esterházy Miklós 1675-ös, I. Lipótnak ajánlott tézislapja igen jó példa erre. Ezen az uralkodó talpig fegyverben, Aeneasként jelenik meg. A tézislapot elemezve Galavics Géza mutatta be, hogy az az oszmánok elleni harcot is hirdeti. L. Galavics Géza: Magyar diákok 17. századi tézislapjai Közép-Európában. Művészettörténeti Értesítő' 53. (2004) 68. 84 G. Etényi Nóra: A magyar politikai elit és a nemzetközi nyilvánosság. In: Uő. Pamflet és politika. A hatalmi egyensúly és Magyarország a 17. századi német propagandában. Bp. 2009. 237-241. 85 Kónya Péter: A felső-magyarországi városok társadalma a 17. században. In: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk. Csukovits Enikő - Lengyel Tünde. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 35.) Bp. 2005. 357-366.; Az 1670 óta német csapatok által megszállt Kassán már 1649-et követően erős katolikus központ épült ki, amelyben központi szerepet játszott a Kisdy Benedek egri püspök által felállított, ténylegesen 1660 óta működő jezsuita akadémia. L. Katolikus megújulás az egri egyházmegyében i. m. 21.; Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996—1777 között. Bp. 1981. 308-309. 86 Vö. Hargittay E.: Gloria, fama, litteratura i. m. 82-90. 87 Bársony György Veritasáról bővebben 1. Esze Tamás: Bársony György „veritas”-a. Irodalomtörténeti Közlemények 75. (1971) 667-693.; Csáky 1664. április 26-án született lányát, Annát, valamint az 1673. október 3-án világra jövő Klárát és Györgyöt is Bársony keresztelte meg. Csáky oklevéltár II., 613., 615.
