Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
CSÁKY ISTVÁN (1635-1699) ÉS A POLITICA PHILOSOPHIAI OKOSKODÁS 895 filozófiai tételeknek az udvari életre való alkalmazása, hanem ezeket megelőzőleg maguk a tételek is kifejtésre kerülnek.22 Ezen felül a logikai és a fizikai egységet követően is olvasható egy-egy rövid szövegrész. Utóbbiak alkotják a Nostitz kancellárhoz szóló ajánlással együtt a mű gerincét, egyben világosabbá téve a gondolatmenetet. Az előszó alapgondolata a korban és e műfajban is igen népszerű hajó-allegóriára épül, felhasználva a Scheidler-címeren látható pálma, valamint a Nostitz-címer részét képező vasmacska szimbólumát is. Az egyes tudományok a hajózás segédeszközeiként kerülnek megjelenítésre megszemélyesített formában. A történet szerint ahhoz, hogy a filozófia hajójával lehetségessé váljon bejárni a tengert, az építész a logikát használja fel eszközként a hajóhoz: a táplálkozásban a fizika vezérel, míg az etika tartja az ünnepélyes pálmát árbocként, annak lombjait kifeszítve vitorlaként. Magát a hajót a metafizika fogja elvezetni, míg Nostitz nemzetségének vasmacskája segít majd abban, hogy a hajót a szél ne ragadhassa el túl messzire a part közeléből, így a veszedelmeket is lehetséges lesz majd elkerülni. A szerző a hajós példa analógiájaként reméli, hogy a politika sem fog tévelyegni, és az etika elveire alapozva helyesen fogja kormányozni az országot, miután annak természet szerinti rendje láthatóvá válik majd.23 A hajó-allegória kerül felhasználásra az etikát, valamint a fizikát lezáró rövid szövegrészben is. Előbbiben a szerző reméli, hogy a természeti elemek dühét a filozófia, míg a lélek háborgását a politika fogja legyőzni és csillapítani, így a hajó Nostitz vasmacskájának segítségével biztonságban lehet a tengeren, míg a fizikai részt követően arra kéri a kancellárt, hogy a hajót elhagyva lépjen Ausztria partjaira, ahol az éjszakai ködös időt útitársa, az etika fogja fényes nappallá változtatni.24 Az allegorikus történet értelmezését segítette a három metszet, amelyek a hajó elindulását, tengeri útját, valamint kikötését ábrázolják.25 A szöveggel összhangban a hajó árbocaként a már említett, a korban a győzelem szimbólumaként is használatos pálma látható, és megjelenítésre kerül rajtuk a Nostitz-féle vasmacska is, amely a konkrét jelentés mellett Scheidler azon reményét is kifejezte, hogy patrónusa segítségével sikerül megszereznie fokozatát. A metszeteket az augsburgi rézmetsző, Bartholomäus Kilian (1630-1696) készítette a Prágában alkotó festő, Karel Skréta (1610-1674) vázlatai alapján.26 Mindketten koruk elismert és keresett művészei voltak. 1655—1695 között Kilián az egész birodalom területéről kapott megrendeléseket, számos jezsuita egyetemet és kollégiumot ellátva tézislapjaival,27 míg a korábban Velencében, Firenzében és Rómában is alkotó Skréta a prágai barokk festészet kiemelkedő 22 Vö. Hargittay E.: Gloria, fama, literatura i. m. 132-133.; A filozófiának logika, fizika és metafizika hármas felosztása alapján történő oktatásáról a jezsuitáknál 1. Blum, P. R.: Modern Aristotelianism i. m. 16-18. 23 L. a locus megjelölés nélküli ajánlást. 24 Nexus 1670. E2, 02. 25 A Cseh Nemzeti Könyvtár példányai közül használt példányból az első metszet hiányzik. 26 Karel Skréta 1610-1674: His work and his era. Eds. Stolárová, Lenka — Vlnas, Vít. Prague 2010. 398-399.; Sybille Appuhn-Radtke: Das Thesenblatt im Hochbarock. Studien zu einer graphischen Gattung am Beispiel der Werke Bartholomäus Kilians. Weissenhorn 1988. 13. 27 Appuhn-Radtke, S.: Thesenblatt im Hochbarock i. m. 16.
