Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés. A török segély kérdésének tárgyalása
884 BAGI ZOLTÁN PÉTER további 48 hónap állandó támogatást kívánt megadni. Mindhárom kúria képviselői egyetértettek abban, hogy a támogatás összegébe a birodalmi gyűlést megelőzően az uralkodónak nyújtott pénzügyi és katonai segély értékét bele kell számítani.69 A császári oldal válaszában kifejtette, hogy tekintve az Oszmán Birodalom hatalmát, nem teljesen elégedett a megajánlott 80 hónapnyi segéllyel, de mégis elfogadja azt. Az uralkodó újra felszólította a városok képviselőit, hogy a támogatás mértékével kapcsolatos döntéseiket egyeztessék a másik két kúriában képviselt rendekkel. Az egyes birodalmi rendek által nyújtott előlegekkel kapcsolatban ismét megemlíti a válasz, hogy ezeknek a várható birodalmi segélybe történő'beszámítását az udvar nem tudja elfogadni. A fizetési határidők: tekintetében az iratban a császári oldal immáron konkrét javaslattal állt elő. Eszerint a gyors segély első egységét az 1594. évben Mária születésének a napján kellett volna a rendeknek befizetnie, míg a második részletét a következő' esztendő Laetare ünnepére. Az állandó segély terminusait is erre a két dátumra kívánta volna az udvar kitűzni.70 A birodalmi gyűlés határozataival még mindig elégedetlen császári követség újfent az osztrák örökös tartományok rendjeinek támogatását vette igénybe. Az alsó- és felső-71, valamint a belső-ausztriai követek72 ismét beadványokat nyújtottak be a birodalmi gyűléshez, amelyben tartományaik fenyegetettségét hangsúlyozva, a birodalom támogatásáért és oltalmáért könyörögtek. A rendek tárgyalásainak befolyásolására a császári oldal újabb “diplomáciai fegyvert” alkalmazott, amely szintén a harmadik, mindent eldöntő tanácskozás idején kerülhetett a rendek elé. Az esztergomi keresztény táborban július 5-én kihallgatott fogoly oszmánok vallomásai alapján állították ki/össze azt az iratot, amely az aktuális magyarországi hadi helyzetet volt hivatva bemutatni a birodalmi gyűlésen résztvevőknek. A vallomástevők két, kiemelten fontos témában szolgáltak hírekkel. Esztergom várának és őrségének állapotáról a foglyok úgy nyilatkoztak, hogy a védők száma hozzávetőlegesen 2000 fő, s ezért alig tudják a Víziváros falait védeni. Az ostromlottak ráadásul élelemben is nagy szükséget szenvednek. A másik kérdéssel kapcsolatban a válaszadók — bár részleteiben eltérő — általánosságban mégis egymással megegyező véleménnyel nyilatkoztak. Ezek szerint Szinán nagyvezír Buda (egyesek szerint a vilajet központtól nem messze elterülő Vál) környékén állomásozik 15 000, illetve 20 000 főnyi seregével, s további erősítéseket vár. Ennek ellentmond egy Musztafa nevű akindzsi vallomása. O azt hallotta, hogy Szinán 50 000 főnyi haddal érkezett Buda alá, ahol már ugyanekkora létszámú sereg várta. Emel69 A városok kollégiumának második válasza, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Faso. 91. Föl. 321r-322v.; A birodalmi gyűlés második válasza, 1594. július 12. ÖStA HHStA MEA RA, Faso. 91. Föl. 339r-354v 70 A császári követség második válasza, 1594. július 12. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 355r-360v 71 Az alsó- és felsó'-ausztriai követek beadványa a birodalmi gyűléshez, 1594. július 14. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 361r-370v. 72 A belsó'-ausztriai követek beadványa a birodalmi gyűléshez, 1594. július 26. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 388r-392v.
