Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés. A török segély kérdésének tárgyalása
876 BAGI ZOLTÁN PÉTER romig jutott.24 Arról azonban szó sem esik, hogy a Portára küldendő ajándék késlekedése már 1593 februárjában háborús hangulatot szított Isztambulban.25 Az oszmánok 1593. évi rémtetteinek elősorolását a propozíció von Krekwitz elfogatásával és szenvedéseinek részletes ecsetelésével zárja. Eszerint a császári követet Konstantinápolyban először saját házába zárták, majd az egész keresztény világ megcsúfolására vasba verték. Egy gályapadhoz láncolva Szinán magával hurcolta Belgrádba, ahol egy toronyba zárták, s itt érte a halál.26 Az előterjesztés a császári-királyi sereg hadműveleteit és sikereit (Sziszek felmentése, Székesfehérvár megrohanása, pákozdi csata, a téli hadjárat és az 1594. évi tavaszi hadjárat) Isten ajándékaként (“aus gnad vnnd beistand des allmechtigen” vagy “doch solche Victorien allain ainer sonderbaren Schenkung Allmechtigen Zuzuschreiben”), illetve a gonosz békebontás megakadályozására és az alattvalók megoltalmazására (“zu Schutz vnnd Trost”) tett szükséges reakcióként értékelte. Az irat utalt arra is, hogy a keresztény fegyverek győzelmeit egyrészt a Magyar Királyság és az örökös tartományok rendkívüli kimerítésével, másrészt néhány birodalmi választófejedelem, fejedelem és rend nagyvonalúan rendelkezésre bocsátott önkéntes segélyével lehetett csak elérni.27 Az eddigi sikerek okainak bemutatása átvezet az előterjesztés második alkotó eleméhez, amely azt kívánta érzékeltetni a birodalmi rendekkel, hogy a Német-római Birodalom milyen súlyos veszélybe került, és támogatásuk nélkül az Oszmán Birodalom terjeszkedését megállítani nem lehet. Most az eddigi [török]veszély nem csökkent, hanem az ellenség ereje és hatalma mindenütt sokkal inkább növekedett, hiszen az alsó-ausztriai német tartományokat annyira megközelítették, hogy ezeket a területek egy napon belül el tudják érni.”28 A propozíció készítői kétséget sem hagytak afelől, hogy a Porta milyen szándékkal fogott hozzá a háborúhoz: “...Szinán nagyvezír azt merészelte [ajánlani], hogy saját költségen meghódítja egész Magyarországot és Ausztriát, és ha Németország kapuját (Bécs városát) megszerezte, azután hamarosan a többit is urának, a szultánnak átnyújtja.”29 24 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Faso. 91.Föl. 25r.; vö. még Loebl, A.: Der slesier Friedrich von Kreckwitz i. m. 171.; Tóth S. L.: A mezókeresztesi csata i. m. 71. 25 Tóth S. L.: A mezókeresztesi csata i. m. 82-83. 26 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91.Föl. 25v. 27 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc.. 91. Föl. 26 r-v. 28 “...Nun hat sich seithero solche gefahr nit geringrrt, Sondern isz vilmehr des Vheindts macht vnnd gewalt aller Ortten gestigen, Ja den Nider Östereichen Teutschen Landen also nahend kommen, das Er dieselben Boden in ainem Tag erraichen kan. Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Fol. 27 v. 29 “... Vezier Sinan Bassa sich vermessen vnd erpieten dó'rffen, auf sein Vncossten ganz Hungarn vnd Österreich Zu erobern, Vnnd wann Er nur das Thor zum Teutschlandt (die Statt Wienn also nennedt) an sich bringen vnd bewälttigen mocht, bald hernach ain mehrers seinem herrn dem Sultano Zuliefern...” Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Fol. 27 v-28 r. Megjegyzendő', hogy Rudolf császár is hasonlóképpen ír II. Fülöp spanyol királynak 1594. június 10-i levelében, vö. Hatvani (Horváth) Mihály: Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. III. kötet (1553—1608). Pest 1859. 54—58.
