Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés. A török segély kérdésének tárgyalása
Bagi Zoltán Péter AZ 1594. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS A töröksegély kérdésének tárgyalása Az Aetas című szegedi történettudományi szaklapban 2002-ben publikáltam egy tanulmányt, amelyben az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés döntései között szerepelt, a hadügyi kérdésekkel foglalkozott cikkelyeket vizsgáltam.1 Az alábbi munkámban, az akkori kutatásaimat kiegészítve szeretném bemutatni, hogyan próbálta meg előteremteni az uralkodó, illetve a prágai és a bécsi udvari kormányszervek az Oszmán Birodalom elleni háborúhoz szükséges had financiális hátterét. Az 1591-től kirobbanással fenyegető', s 1593-tól újra fellobbanó nyílt Oszmán—Habsburg háború teljesen felkészületlenül, mind pénzügyi, mind pedig belpolitikai téren kedvezó'tlen időpontban érte II. Rudolfot. Egyrészt az 1582. évi augsburgi birodalmi gyűlésen jóváhagyott 40 Römermonatnyi2 oszmánellenes segély utolsó fizetési időpontja 1587 őszén lejárt. Ezt követően a birodalmi fillérmester csak a régi birodalmi segélyekből maradt hátralékösszegeket tudta behajtani: 1589-ben ilyen módon valamennyivel több mint 59 000 rénes forint gyűlt össze, amelynek körülbelül a 10%-a még az 1576. évi hozzájárulásból visszamaradt hátralék volt. Természetesen ebből a pénzből katonai hadműveletek finanszírozására gondolni sem lehetett, csupán a hitelek kamatainak fedezésére. Az udvar pénzügyi helyzetét tekintve nem meglepő, hogy a Titkos 1 Bagi Zoltán: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés hadügyi végzései. Aetas 17 (2002: 1. sz.) 5-14. 2 A Römermonat vagy Romzug alapját az egyes birodalmi kerületek (ebbe csak a nyolc birodalmi kerületet értették bele, mivel az örökös tartományok és Burgundia külön adózott) adóarányának kiszámítása adta az 1521. évi wormsi birodalmi gyűlés matrikulája szerint. Ekkor ugyanis a birodalom rendjei arra az esetre, ha V. Károly Rómába, a koronázására utazna — hat hónapra 4000 lovas (fejenként 12 forint) és 20 000 gyalogos (fejenként 4 forint) eltartásához szükséges adót, Romzugot — ajánlottak meg. Ennek a seregnek az egy hónapi zsoldja — Römermonatja — 128 000 rajnai forintra rúgott. Azonban amikor a költségeket a birodalmi rendek között szétosztották, egy Romzug valójában csak 127 074 rénes forintot tett ki. A 16. század végéig többször is csökkent az értéke, így ekkor a Römermonat 60 000 és 64 000 rajnai forint között volt. Koller, Leopold: Studien zur Reichskriegsverfassung des Heiligen Römischen Reiches in der Neuzeit. Dissertation zur Erlangung des Doktorgrades an der philosophischen Fakultät der Universität Wien. Wien 1990. 295-316., 340—350.; Lanzinner, Maximilian: Friedenssicherung und politische Einheit des Reiches unter Kaiser Maximilian II. (1564-1576). Göttingen 1993. 399.; Peter Rauscher: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfe von Ferdinand I. bis zum Beginn des “Langen Türkenkriegs” (1548-1593) 79. In: Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Lä
