Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
ORVOSOK A HIVATAL SZOLGÁLATÁBAN 847 tem a korszakban leginnovatívabb oktatási és tudományos programja, ahol 1751-tól hirdettek meg szülészetből klinikai (’praxis clinica’) kurzusokat, majd az 1773-ban alapított egyetemi poliklinikán gyakorlati orvostani professzúrát hoztak létre.* 60 Ugyanígy van Swieten 1749 és 1754 között végrehajtott egyetemi reformjainak köszönhetően a bécsi egyetem orvoskara a leideni mintára kialakított klinikai oktatással, az esetleírások és regisztrációs technikák oktatási anyagaival kiegészített új curriculumával, külföldről importált professzoraival és a megújult, bonctermet, anatómiai színházat, laboratóriumokat, botanikus kertet és egyéb gyűjteményeket magában foglaló infrastruktúrájával meghatározó képzési központtá vált.61 A klinikai oktatás bevezetésén túl az elmélet tekintetében anatómia, patológia és szemiotika (a betegségek szimptómáinak interpretációja) stúdiumokat, valamint az egészség megtartásáról szóló higiénia és a terapeutika gyakorlati tanításait magában foglaló orvoskari curriculumok a század folyamán propedeutikai stúdiumként botanikai és vegytani ismeretekkel, valamint egyéb speciális kurzusokkal, mint receptírástan, sebészet, szülészet, törvényszéki orvostan egészültek ki. A tankönyvi program tekintetében a professzorok egyéni összeállítású, vagy más szerzők műveiből kompilált tankönyvei mellett, a leginkább meghatározó standard tananyagot Boerhaave 1708-ban publikált ’Institutiones medicae’-je, valamint a következő évben megjelent ’Aphorismi de cognoscendis’-e képezték, amelyek a század folyamán több tucat latin és más nyelvű kiadást éltek meg. Tanítványai, különösen a göttingeni clinique moderne en Europe, 1750—1815. Politique, institutions et savoirs. Montréal 2001. 35—52. (Bibliothéque d’Histoire de la Médecine et de la Santé) A folyamatról specifikusan a német egyetemek vonatkozásában 1. Thomas Broman: The Transformation of German Academic Medicine (1750-1820). Cambridge 1996. 26-35., 62-66. 60 1 751-ben a 18. századi európai tudományosság leginnovatívabb oktatási-kutatási programját kínáló göttingeni egyetem Johann Georg Roederert (1726-1763), a Strassburgból származó fiatal orvost hívta meg a szülészet oktatására újonnan létesített rendkívüli professzori állás betöltésére (Professor Medicinae extraordinarius in arte obstetricalia), aki egyúttal Európa elsó', szervezetileg az orvoskarhoz tartozó, a bábák mellett, a leendő' orvosdoktorok szülészeti gyakorlati képzését szolgáló Accouchierhaus igazgatói székét is megkapta. Erről bővebben 1. Isabelle von Bueltzingsloewen: Die Entstehung des klinischen Unterrichts an den deutschen Universitäten des 18. Jahrhunderts und das Göttinger Accouchierhaus. In: Die Entstehung der Geburtsklinik in Deutschland 1751—1850. Göttingen, Kassel, Braunschweig. Hrsg. Jürgen Schlumbohm - Claudia Wiesemann. Göttingen 2004. 15—30.; Jürgen Schlumbohm: Lebendige Phantome. Ein Entbindungshospital und seine Patientinnen 1751-1830. Göttingen 2012. (itt különösen 10-51.) Erns Gottfried Baidinger (1738-1804) professzúrájával és vezetésével 1773-ban alapított, Königlich-Klinische Institut' a német zónában, a hallei és erfurti hasonló kezdeményezések után a harmadik egyetemi képzési célokat is szolgáló, a legkülönbözőbb betegségek tanulmányozását, s általában a betegágy melletti oktatás céljaira használt intézmény volt. Bővebben 1. Ulrich Tröhler: 250 Jahre Göttinger Medizin. Begründung — Folgen — Folgerungen. In: Die Naturwissenschaften in Göttingen. Hrsg. Hans Heinrich Voigt. Göttingen 1988. 9-36. 61 A bécsi egyetem képzési programjáról, és a 18. század második felében megújult infrastrukturális hátteréről máig a leginformatívabb feldolgozásokat 1. Erna Lesky: The development of bedside teaching at the Vienna Medical School from scholastic times to special clinics. In: The History of Medical Education, ed. C. D. O’Malley. Berkeley 1970.; Christian Probst: Der Weg des ärtzlichen Erkennens am Krankenbett. Herman Boerhaave und die ältere Wiener medizinische Schule. Bd. I (1701-1787). Wiesbaden 1973. (Sudhoffs Archiv. Zeitschrift für Wissenschaftsgeschichte, Beiheft 15)
