Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
844 KRÁSZ LILLA iratfolyamot, ami a józseíi időszakot az egészségügy-igazgatás vonatkozásában is jellemezte. II. József, amikor 1783-ban a gyorsabb, egyszerűbb, pontosabb ügyintézés elősegítése érdekében létrehozta a különböző ügykörök elkülönítésével az Egészségügyi Ügyosztályt, a Helytartótanács és az orvosi fakultás közötti együttműködés még szorosabbá vált, s a munkamegosztás körvonalai a korábbiaknál jóval egyértelműbben rajzolódtak ki. Minden közigazgatásilag orvosolható egészségügyi-rendészeti természetű üggyel kapcsolatos feladatot az ügyosztály hivatalnokai végeztek, a szaktudást igénylő ügyek pedig egyértelműen a fakultáshoz kerültek, ahol az egyes törvényhatóságoktól az ügyosztály közvetítésével beérkező egészségügyi jelentések feldolgozása, vagyis a konkrét feladatokat, problematikus helyzetek megoldását érintő szakmai ítéletalkotás, korrekció, redukció, adaptáció és szűrés elviekben a bécsi mintára kialakított metodika mentén történt.52 1786-ban az országos főorvosi hivatal (protomedicus regni) felállításával tovább differenciálódott a rendszer, tovább erősítve a szakmaiságot és az orvosi kompetenciákat.53 Ezt a tisztet a következő év elejétől 1848-ig a mindenkori orvoskari igazgató töltötte be, aki egyúttal ellátta a budai és pesti kórházak felügyeletét, tagja volt a Helytartótanács Tanulmányi és Kegyesalapítványi Bizottságának. 1787 és 1799 között Veza Gábor (1728—1799) töltötte be a presztízsteljes, szakmailag meglehetősen sokoldalú tájékozódást igénylő és óriási papírmunkával járó pozíciót.54 Feladatköre van Swieten utódjának, Anton von Störck (1731—1803) protomedicusi hivatalának mintájára került kialakításra. A Veza feladatkörének részletes, pontokba szedett leírását tartalmazó helytartótanácsi utasítás csak 1787 márciusára készült el, amit az orvoskar állított össze. Az instrukció alapján az orvoskari oktatás és a kórházak működésének felügyelete, valamint mindazon szakvéleményezési, járványügyi, a rendeletek (kiemelten az 1770. évi Egészségügyi Főszabályzat) végrehajtásának kontrolljával, a physicus-orvosok éves egészségügyi jelentéseinek felülvizsgálatával, a problematikus helyzetek szűrésével, a gyógyítók minőségbiztosításával és legitimációjával kapcsolatos kötelezettségek Veza hivatalához tartoztak, amelyeket korábban a Helytartótanács Egészségügyi Bizottsága, illetve felszámolása után az orvoskar látott el. Veza kinevezésétől fogva a 52 Vö. Krász Lilla: A bába történeti szerepváltozása a 18. századi Magyarországon. Bp. 2003. 107-125.; Uő: Quackery versus professionalism? Characters, places and media of medical knowledge in eighteenth-century Hungary. Studies in History and Philosophy of Biological and Biomedical Sciences 43 (2012: 3. szám) 700-709. 53 A hivatal létrehozásáról szóló rendeletet 1786. augusztus 21-én adta ki az uralkodó. L. Linzbauer, F. X.: Codex Sanitario i. m. III/l. 299. 54 Veza Gábor (a forrásokban többféle névváltozat szerepel: WezzaAVeza) protomedicusi kinevezéséről a pesti egyetem tanácsának javaslatára 1787. január 29-én döntött az uralkodó, amelynek értelmében a Helytartótanács február 20-án helyezte ó't hivatalba. Linzbauer, F. X.: Codex Sanitario i. m. III/l. 338. Veza Gábor tiroli nemesi családból származott, előbb a pisai, majd a bécsi egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet. 1770 és 1784 között Pest vármegye physicus-orvosa, majd 1777-tól a budai és Pestre költözött egyetem orvoskari igazgatója. Sági Erzsébet: Veza Gábornak, Magyarország első' protomedicusának élete és munkássága. Orvostörténeti Közlemények (2002: 178-181. szám) 157-166.
