Századok – 2016
2016 / 3. szám - KRÓNIKA - Tomka Béla - Vámos Péter: Fordulatok és félfordulatok. Beszámoló a 22. Történész Világkongresszusról
KRÓNIKA 815 nagyjából fele konkrét kutatásokat ismertetett, míg a másik fele inkább elméleti síkon foglalkozott az új technológiák hatásával. Jól ismert témák és problémák szerepeltek ezekben, mint a források digitalizálása és a kutatási eredmények újszerű terjesztése. A nők történetére vonatkozó adatbázisok kialakításának problémáiról (Tom Dublin és Kathryn Kish Sklar, Binghamton), a középkori európai diplomáciai források digitalizálásáról (Adam Kosto, New York), vagy az ókori görög és római feliratok átfogó adatbázisának kialakításáról (Silvia Orlandi, Róma) szóló előadások egyaránt ebbe a sorba tartoztak. Sokkal kevesebb figyelmet szenteltek azonban az előadók az új technológiák mélyebb hatásainak: átalakították-e annak módját, ahogyan a történészek a múltat szemlélik és interpretálják. Ez különösen azért volt feltűnő, mert a szekció címe — utalva a digitális fordulatra (digital turn) — inkább ilyen kérdésfelvetést sugallt. E problémánál maradva, az információhoz való hozzáférés nehézségeit a konferencia résztvevői — mint más Kínába látogatók — közvetlenül is megtapasztalhatták, ugyanis a neten való szabad barangolást — így a Google és a Youtube weboldalainak használatát — a kínai „Nagy Tűzfal” megakadályozta... Ebből az áttekintésből is kitűnik, hogy a „nagy témák”-at tárgyaló szekciók ezúttal a megszokottnál kevésbé egyengették új megközelítések és kutatási területek terjedését. Ez persze összefügg azzal is, hogy már jó ideje nem látunk domináns paradigmákat a történész világkongresszusokon. A tíz évvel ezelőtti sydney-i és az öt éve rendezett amszterdami történész világkongresszusról tudósítva azt emelhettük ki, hogy a globalizáció hatása mindinkább tükröződik a programban. A globalizáció azóta is tovább haladt a történettudományban. A globalizáció azonban csak részben tölti be egy paradigma funkcióját, mivel az újabb és újabb régiók és társadalmak iránti figyelem növekedése, ezek bevonása a nemzetközi történész diskurzusba szétaprózza a szakma figyelmét. Másrészt továbbra sem állítható, hogy az ázsiai, afrikai, latin-amerikai történészek előadásai módszertani igényességben vagy bármilyen más módon képesek lennének felnőni az európai és észak-amerikai kutatókéhoz. Különösen feltűnő volt a minőségi szakadék fennmaradása a nagy számban jelen lévő kínai történészek előadásai esetében. Vagyis még a globalizáció történeti aspektusait vizsgáló kutatások között is változatlanul dominálnak az „első világ” történészeinek munkái. Az ICHS történetében először átadott, a svájci Jaeger-LeCoultre óragyártó cég által támogatott International History Prize díjazottja Serge Gruzinski francia történész, a globális és transznacionális történetírás egyik legjelentősebb képviselője volt. A konferencia magyarországi résztvevői között volt Font Márta (Pécsi Tudományegyetem), aki cseh és lengyel kollégáival a fordítások kultúrák közötti kapcsolatokat teremtő erejével foglalkozott a középkori és kora újkori Közép- Európában. Horváth Sándor (MTA BTK TTI) igen sikeres szekciót szervezett és vezetett „Városlakó falusiak: Mindennapi élet, szórakozás és a szocialista városok” címmel. Szende Katalin (CEU) a Nemzetközi Várostörténeti Bizottsággal és a Finn Nemzeti Történészbizottsággal együttműködve „Városok és tereik: új megközelítések a városi tanulmányokban és a kartográfiában” címmel szervezett panelt. Pálffy Géza (MTA BTK TTI) a „Politikai rítusok, szimbólumok és
