Századok – 2016
2016 / 3. szám - KRÓNIKA - Tomka Béla - Vámos Péter: Fordulatok és félfordulatok. Beszámoló a 22. Történész Világkongresszusról
KRÓNIKA FORDULATOK ÉS FÉLFORDULATOK Beszámoló a 22. Történész Világkongresszusról 2015. augusztus 23. és 29. között a kínai Csinanban (Jinan) rendezték a 22. Történész Világkongresszust (22nd International Congress of Historical Sciences). A kongresszust — mint ismeretes — 1900 óta minden ötödik évben megtartották a két világháború alatti évek kivételével, s ezalatt a nemzetközi történésztársadalom legnagyobb szakmai találkozójává vált. Az International Committee of Historical Sciences (ICHS) 1926-os megalakításával egy nagy tekintélyű, s a továbbiakban a konferencia szervezését is magára vállaló intézmény is létrejött, melynek ma már 53 ország nemzeti szervezete a tagja, több más csatlakozott történésztársaság mellett. A kongresszusokra mindig más országban kerül sor, de a mostani az első ázsiai, s csupán a negyedik Európán kívüli helyszín volt. Igaz azonban az is, hogy az elmúlt két évtizedben már felváltva Európában, majd egy másik kontinensen gyűltek össze az érdeklődő történészek: 1995-ben Montrealban, 2000-ben Oslóban, 2005-ben Sydney-ben, 2010-ben pedig Amszterdamban, legutóbb pedig a kínai Santung (Shandong) tartomány hétmillió lakosú fővárosában. A rendezők részéről az esemény időpontjának és helyszínének megválasztásában szerepet játszhatott egyrészt az, hogy a pekingi politikai vezetés a II. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségek felvezetéseként demonstrálhatta Kína nyitottságát és nemzetközi beágyazottságát, másrészt mivel Santung tartomány a kínai kultúra egyik bölcsője és Konfuciusz szülőhelye, lehetőség nyílt a hagyománytisztelet kifejezésére is. A konferencia eseményeiről az országos médiumok folyamatosan beszámoltak, a China Daily című, angol nyelvű központi napilap külön ICHS melléklettel jelent meg. Az esemény propagandacélú felhasználását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államelnök-pártfőtitkár a kongresszusnak küldött üzenetében, valamint Liu Jen-tung (Liu Yandong) miniszterelnök-helyettes megnyitóbeszédében egyaránt a párt- és állami vezetés éppen aktuális hívószavát felidézve úgy fogalmazott, hogy az 5000 éves folyamatos történelemmel rendelkező kínai civilizáció ismerete nélkül nem érthető a kínai álom, a nemzet megújításának törekvése sem. A konferencia lebonyolítása több tekintetben hasonló volt az utóbbi alkalmakkor megszokotthoz: ezúttal is négy úgynevezett „nagy témát” (Major Themes) jelölt ki a szervezőbizottság, melyek különleges figyelmet kaptak: nemcsak a program elején szerepeltek, hanem az ezeket tárgyaló szekciók rendelkezésére álló idő jóval meghaladta a többiét, s velük párhuzamosan csak kevés más rendezvény futott. Emellett 27 volt az úgynevezett Specialized Themes, 18 a Joint Sessions és 19 a hivatalos programban szereplő kerekasztal-beszélgetések száma. Az ICHS-hez csatlakozott 17 nemzetközi történésztársaság— mint példá
