Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Szilágyi Adrienn: Egy 19. század eleji birtokelidegenítés esete. A Stockhammer család Békés megyei jószágainak kiárusítás
EGY 19. SZÁZAD ELEJI BIRTOKELIDEGENÍTÉS ESETE 787 Iád ekkor már áttért. Sámuel és fiai 1846-ban már Békés megye szavazattal bíró nemeseinek lajstromában foglaltak helyet. A családi vagyon felosztásakor Sámuel fiai közül a gyomai uradalmat Albert kapta meg.60 Wodianer a Stockhammer-birtokrészek megvásárlásával tulajdonképpen hitelezői pozícióját váltotta be, azaz a hitelfelvétel, illetve a bérlet ilyenformán a tulajdoneladás előszobája volt. A többi vásárló - a megye új középbirtokosai A Stockhammer-birtokrészek kiárusításának egyik legfeltűnőbb alakja Csepcsányi Tamás, aki 1813-ban Pesten letett ügyvédi vizsgája után költözött a megyébe, ahol már a költözés évében a megye tiszteletbeli aljegyzője lett. Megyei szolgálatával párhuzamosan 1814-től az endrődi és a gyomai uradalom ügyvédjeként szolgált. Csepcsányi tehát már pályája kezdetén kapcsolatba került a Stockhammer családdal, így 1816-ban gróf Stockhammer Ferdinánd és özvegy gróf Stockhammer Ferencné meghatalmazottja, 1817-től egészen 1839- ig gróf Stockhammer teljhatalmú megbízottja, 1828-ban Stockhammer Ferdinánd kérésére a bírói zár alá vétel gondviselője volt. A Stockhammer család képviseletében több évben jelen volt a Harruckern-örökösök közös családgyűlésén, majd 1838-1846 között már csabai birtokosként állandó tagjává vált. Stockhammer csabai birtokrészéből 1834-ben vásárolt, amit később fiai, Gyula és Béla birtokoltak. Csepcsányi uradalmi szolgálata lényegében a Stockhammer családnál viselt pozíciókban merült ki, ellenben a megye 1833-ban országgyűlési követnek választotta, 1836-ban pedig a csabai járás elnökének nevezték ki.61 Szombathelyi Antal 1823-ban szerzett ügyvédi vizsgáját követően 1827- ben gyomai uradalmi fiskálisként, 1828-ban pedig tiszteletbeli alügyészként kezdte pályáját. Csepcsányi Tamáshoz hasonlóan ügyvédi képesítésének megszerzését követően rövid időn belül mind a megye, mind az uradalom szolgálatába állt, sőt 1826-ban gróf Stockhammer ügyvédjeként jelent meg a családgyűlésen. A Stockhammer-uradalommal azonban kevésbé alakult ki hosszabb távú kapcsolata. 1831-1832-ben ugyanis füzesgyarmati uradalmi fiskális lett, ez az uradalom pedig báró Wenckheim Karolina után báró Blanckenstein Henrik tulajdonát képezte. Ennek megfelelően még 1830-ban és 1834-ben is megfordult a családgyűlésen, de már mint gróf Blanckenstein Henrik képviselője, később pe-60 Jároli József-. Dokumentumok az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16.) Gyula 1995. 8-9. Wodianer Sámuel 1839-ben a körösladányi Wenckheim-uradalmon közel húszezer juhot tartott, svájci tehenészete pedig — megfelelő takarmány termesztésére alapozva — vaj termelésével foglalkozott. MNL OL P 418. A. II. c. f. 352-353., 359. Wenckheim József 1831-ben adta zálogba a kígyósi pusztát Wodianer Sámuelnek. 1832. január 28-án Wodianer Sámuel és Wenckheim József zálogosszerződést kötött. Karácsonyi J.: Békésvármegye i. m. III. 177. Wodianer Albert 1886-ban magyar bárói rangot kapott. Neje borosjenei Atzél Zsófia, akivel együtt építtetője volt a gyomai katolikus templomnak, és alapítója az ottani árva- és szeretetházaknak. 61 Karácsonyi J.\ Békésvármegye i. m. III. 175.; Nagy Magyarország családai i. m. III. 132.; Kempelen B.: Magyar nemes családok i. m. III. 99.; Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715-1848. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11.) Gyula 2009. 277-278. MNL BéML V B. 302.
