Századok – 2016

2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja

768

VADERNA GÁBOR

magasra jutás, a karrier ilyeténképpen válik gúny tárgyává („Kapaszkodásokban leiéi bátorságot”), s rabság és szabadság ily módon végképp összekeverednek:

Ott fenn a magos fa’ levelei megett,

Rettegél, pirultál Barátom! eleget Környüskörül fogván, ez vagy amaz ágot Kapaszkodásokban leiéi bátorságot.

Ehhez képest kezdi el dicsérni Rhédey elért eredményeit, látszólag méltatja őt, ám az eddigiek fényében visszás e siker. Rhédey, feleségének halála után, a munkás életben talált vigaszt:

Szived hát irigység ’s nyügfény közepette Bihar’ javára most magát függeszgette,

És nem ügyelt csupán Bécs’ dörgő szavára,

Hintél magot megyéd’ szebb virágzására,

Rend, jó utak, hála, legottan termének.

De sok Magamosok122 téged gyűlölőnek Unalom üldözés kisért a disz’ fáján ’S követe tetőknek ingó lajtorjáján.

Ekkor érkezik — mint Szoboszlai Papnál, itt is — jutalomként Amor (a „vén gyermek”, tehát egyszerre fiatal és öreg — ismét Szoboszlai Pap versére utalás), illetve hű társa, Hymen, s az istenek (Bacchus-Liber és Venus is megjelenik) és emberek egymást kergetve végigjárják a Hegyalja vidékét - mondanom sem kell: Szoboszlai Paptól az ötlet. Végül Bacchus mond egy beszédet, majd minden isten a hintóra pattan, s Tokaj hegyén felejtik Rhédeyt:

Liber imígy végzé, ’s nem vesztvén több szót,

Eltűnt a hintóval Himennel Ámorral

Kis Isten úgy bánsz te egy adminisztrátorral?!

A mitológiai jelenetet tehát Dessewffy is visszarántja a földre, ám itt nem emeltetett fel hősünk az istenek sorába, hanem éppenséggel itt hagyták őt közöttünk az istenek. A versbéli Rhédeynek tehát magának kell megoldania problémáit (,,Sürü habzatok közt pezsgett meleg vére”), amikor megpillantja a lányt. Innentől kezdve az (anti-)epithalamiumoknak az a sajátossága kerül előtérbe, amely — utalván a közelgő nászra — erotikus képeket vegyít a komoly megszólalásba. Ilyen itt például a lány kellemeinek leírása közben a „Tejfelbe áztatott rózsa” említése, ami a mezítelen női mellre való utalás. Erre ráadásul később is visszatér, mintha Rhédey Patay Zsuzsi melleinek szépsége miatt nősült volna meg:

122 Dessewffy jegyzete ehhez: „Könnyen érthető' szó, Egoistákat teszen, kell koholni, mert egy üdó'tül közöttünk is nagyon kezdenek szaporodni.”