Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
762 VADERNA GÁBOR zölt).106 Ő már — mint láttuk — korábban írt verset Rhédey beiktatási ünnepére is. Az ő szereplése is szinte helyi adottság volt: egy gazdag és fontos úr tartja esküvó'i szertartását a debreceni Nagytemplomban, így szinte szükségszerű, hogy egy rutinosnak mondható debreceni diák képviselje a kollégiumot. (Ne feledjük, hogy Rhédey ekkor még magas világi tisztséget töltött be egyházmegyéjében.) Kiss Béla a vers mellett egy másik esküvőre írott költeményt is talált a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár Kézirattárában: egy jóval oldottabb hangulatú verset, mely Darvay Ferenc és Erdődy Eszter házasságát énekli meg. Szoboszlai Pap tehát abban a tekintetben is alkalmasnak bizonyulhatott a feladatra, hogy az esküvó'i fellépésekben is lehetett gyakorlata (a vers utolsó soraiból kiderül, hogy nem ismerősként, hanem megbízott poétaként lépett fel az utóbbi esküvőn).107 Szoboszlai Papnak a Rhédey-esküvőre írott költeménye azzal a klasszikus — már a József nádort és hitvesét ünneplő versekben is számtalanszor visszatérő — elemmel indít, hogy a természet örömét hirdeti. Egyfajta földrajzi tabló pozícionálja a vershelyzetet: a Rhédey-birtokok által határolt területekben jelöli ki azt a helyet, ahol az öröm hangja száll. Az öröm maga a titok. Hiszen a szüret rossz volt, így nincs miért örülni. Ráadásként örül a Tisza is: itt pedig arra figyelmeztet, hogy a habok fickándozása árvízhez, katasztrófához vezethet el, s ez az öröm még veszélyes is lehet. Mind a két öröm: a hegyeké és a vizeké az istenek akarata ellenére történik. Előbbinek Liber (azaz Bacchus) nem örül, utóbbinak Proteus, kinek nyájait elsodorja az áradás. Végül megjelennek a táj lakói, ők is örülnek, s ők már Rhédey nevét kiáltják. Itt mintegy össze is foglalja az eddigieket: Ottann a’ lakosok futnak elő: öröm Játszik homlokokonn; és felemelt szavok A’ Gróf RHÉDEI névvel Hangoztatja az elterült Tájt - Ő, — Ő jön amott, régi Ősünk, ABA Nagy magzatja LAJOS. Mejje az érdemek ’S a’ felség bizodalma Fényes zálogitól ragyog. Nagy Gróf! Néked örül a’ Tisza, ’s a’ hegyek Kékellő fejeket, tiszteletűi, Neked Hajtják meg; Neked örvend E’ nép!108 106 Szoboszlai Pap István: Méltóságos Kis Rhédei Rhédei Lajos úr ő nagyságának [...] kedves grófnéjával, méltóságos Baji Patai ’Su’sánna aszszonnyal szerentsésenn lett házassági egybekelését örvendező' versekkel és az énekló' deákok által elmondandó énekekkel alázatosann tisztelni igyekezett. Debreczen 1813. (OSZK 624.030; OSZK Any 1813 4°). A kéziratos változat jelzete: TREKNk Kt R257/7, 54v-57v. Közlése: Kiss B.: Hymen szövétneke i. m. 96-101. A szöveget a továbbiakban a nyomtatott változatból közlöm, de utalni fogok a kéziratra is, mivel abban még két, utóbb kihúzott versszak is szerepel. 107 A szöveg közlése: uo. 89—95. Itt: 95. 108 Szoboszlai Pap I.: Méltóságos Kis Rhédei Rhédei Lajos i. m. 4.
