Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
758 VADERNA GÁBOR való házasságkötés, mint az elsó'tól való búcsú. (Megjegyzem, Rhédey első esküvőjének sem maradt fenn verses vagy egyéb dokumentációja, bár ez még nem jelenti azt, hogy nem is volt ilyen.) Több magyarázatunk lehet, hogy miért történt így. Kazinczy így tájékoztatja barátját, Cserey Miklóst az esküvőről: Lajos Rhédey Gróf Császári Királyi [Kamarás] felől hallottad e a’ hírt? - Octób. 4dikén az O Fels. Neve napját magára nézve emlékezetessé azzal tette, hogy magához esketteté Debreczenben — (hol sem maga, sem a’ leány’ szüléji nem a’ magok házoknál, hanem csak vásárra jött emberek voltak) - ’s a’ Superintendens által - mert így nagyobb vala a’ füst - Patay Susit, Patay Sámuelnek Abauj Vármegyei birtokosnak, és Bárczay Susánnának leányokat, egy tizenhat esztendős gyermeket, maga nem több mint csak ötven négy esztendős lévén. - Az ő ipa néki fija lehetne esztendeire nézve. Estve a’ Debreczeni bálban megjelent mátkája karján, kit még sem hála-el, ’s eggy barátjának ezt mondá: íme ez az én feleségem. Ezen cselekedetem két dolgot bizonyít, 1) hogy én házasság által protectiót nem kerestem - 2) hogy nem igaz hogy Pápistává lettem volna.97 Az első körülmény, ami felmerülhet hát, a nagy korkülönbség, melyről Kazinczy meglehetősen gúnyosan nyilatkozik. Nála Rhédey illetlen viselkedése magyarázza azt a különös tényt, hogy az esküvő miért nem Nagyváradon történt, ahol nyilván széles körű ünneplésben részesítették volna az adminisztrátort, hanem Debrecenben.98 Ehhez az illetlenséghez, modortalansághoz tartozik, hogy a menyasszony ráadásul szinte még gyermek. (Mondja ezt az a Kazinczy, aki élete végéig maga is nagy rajongója volt a fiatal lányoknak,99 s ráadásul ebben az időben talán nem is volt annyira kirívó ez a korkülönbség.) Az már inkább feltűnő, hogy Rhédey, aki ekkor már gróf volt, ráadásul adományai alapján rendkívüli vagyonnal bírt, sőt grófi rokonsága és politikai pályája révén kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett főúri körökben, ekkor már jó partinak számíthatott volna felsőbb körökben is. (Persze a Patay család anyagi helyzetéről sem tudunk túlságosan sokat.) A megismerkedésben talán az is szerepet játszhatott, hogy Rhédey Lajos testvére, Ferenc 1809-ben szintén egy báji Patay lányt vett el feleségül, aki minden bizonnyal közeli rokona (nővére?) lehetett Zsuzsának.100 A másik ok, ami miatt az esküvő „csendesebben” zajlott le, talán visszavezethető arra a pletykára, melyre már korábban utaltunk: Rhédey szeretőt 97 Kazinczy Ferenc Cserey Miklósnak, h. n., 1813. október 25. In: Kazinczy Ferenc levelezése. Kiad. Váczy János. I—XXI. Bp. 1890-1911. (a továbbiakban: KazLev) XI. 2534. lev. 93. 98 Persze a hazatérő' adminisztrátort és feleségét azért egy színdarabbal mégiscsak megköszöntötték. A magyar színikritika kezdetei (1790-1837). I—III. S. a. r. Kerényi Ferenc. Bp. 2000.1. 30. Idézi: Szilágyi M.: A költő' mint társadalmi jelenség i. m. 292. 99 Szauder József: A kassai „Érzelmek iskolája”. In: Uő: A romantika útján. Tanulmányok. Bp. 1961. 90-114.; Uő: Veteris vestigia flammae. (Kazinczy szerelme). In: Uő: Az estve és az álom. Felvilágosodás és klasszicizmus. Bp. 1970. 347-432. 100 Szilágyi M.: Egy politikai „pálfordulás” i. m. 68. Lásd még Luby Károly: A kisrhédei Rhédei család nemesi ága. Turul 4. (1886) 151.
