Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
76 PASZTORY LEVENTE esetben eleget tett, sőt a 3,5 millió forintot illetően a megállapodásban lefektetettnél három évvel korábban a STAB rendelkezésére bocsátotta a teljes összeget, így a szerződésben foglaltak alapján, miszerint minden egyes év után, amellyel korábban tesz eleget fizetési kötelezettségének 150 ezer forintot visszakap, 450 ezer forinttal kevesebbet kellett fizetnie.220 Összegzés Ivar Kreuger nagyszabású törekvésének — hogy a világ gyufatermelését saját kezében összpontosítsa — részét képezte a magyar monopólium megszerzése, amelynek — a magyar külügyminisztérium információi szerint — az is a célja volt, hogy innen kiindulva a Balkánról kiszorítsa a konkurenciát.221 E célját részben sikerült is elérnie, hiszen Romániával 1929-ben, Jugoszláviával pedig 1930-ban kötött a számára monopol helyzetet biztosító megállapodást.222 Mindemellett az egyes országokkal folytatott tárgyalások során és a megkötött szerződések esetében a gazdasági szempontok voltak elsősorban meghatározóak. A STAB a magyar kormánnyal kötött megállapodás alapján hozzávetőleg 675 ezer és 1,1 millió dollár közötti bevétellel számolt évenként a gyufamonopóliumból. Emellett Kreuger számára az is kifejezetten fontos volt, hogy hosszú időre szóló szerződéseket kössön. Ezekből kifolyólag vállalták, hogy a kölcsön kibocsátása — amely az Ivar Kreuger vállalatai által kötött ilyen típusú szerződések közül a népességszámhoz viszonyítva a legnagyobb összegű volt223 — Magyarország részére kifejezetten kedvező feltételekkel történjen. Ez utóbbi miatt volt elsősorban érdekelt a magyar kormány a megállapodásban, ugyanis az 1924-es népszövetségi kölcsönt követően az ország számára megnyíló pénzpiacok által addig nyújtott — többek között az 1925-ös első és az 1926-os második vármegyei, valamint Budapest városi — kölcsönökhöz kedvezőtlenebb feltételekkel jutottak hozzá.224 Az említett bevételek között lehet említeni a „Szikra” és a MAGIRT részvények utáni éves osztalékot, és a gyufa gyártásából, forgalmazásából, valamint az árának emeléséből származó bevételeket; mégis a legjelentősebb tétel a „gyufafillér” volt. 1928-ban úgy kalkuláltak a svéd vállalatnál, hogy ez évente 3 250 000 millió pengő lesz.225 Ezenfelül voltak példák kisebb-nagyobb kétes üzleti lépésekre is, növelendő a „Kreuger-birodalom” Magyarországról származó bevételeit. Ez utóbbiak közül a legnagyobb volumenű az a korábban bemutatott eset volt, amikor 1929-ben a „Szikra” „A” részvények manipulációjával a MAGIRT-nak 29 millió pengős tartozása keletkezett a Continental Investment Co.-val szemben. 220 SE/VALA/02854/E XXV ta/129/1949-1961. Hungarian agreement of march 31st, 1951., 1964. 05. 13. 221 MNL/K69/748/I. dosszié. Néhány széljegyzet a svéd-amerikai gyufatröszt magyarországi térhódításához. 1928. július 7. 1-2. 222 Curchill, A.: Incredible Ivar Kreuger i.m. 141. 223 Wikander, U: Kreuger’s match monopolies i.m. 246. 224 SE/VALA/02854/E XXV n/4/1928-1929. Angíende ungerska statslán, 1928. 03. 14. 225 SE/VALA/02854/E XXV ta/ 11. Ljungberg to Carlberg, 1934. 11. 24.
