Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
740 VADERNA GÁBOR gyalásokat.26 Az esküvő ugyan megtörtént, de a két ország közti feszültség nemigen oldódott. Végül az ifjú pár december 2-án indult útnak, s hosszadalmas utazás után egy hónappal később, január 2-án érkezett meg Bécsbe. Kis pihenő után innen január 29-én indultak el budai otthonuk felé, s — az utak járhatatlansága miatt — csak február 1-jén vonultak be a városba.27 Voltaképpeni témánk: az esküvőt kísérő ünnepségsorozat ekkor kezdődött. Az események, az egymást követő fogadások, színházi előadások, a pesti és budai polgárok ünneplése nem egy napra szorítkozott. A császári esküvő hónapokkal korábban történt, ráadásul egy távoli országban, Buda és Pest mégis a nászt ünnepelte. Talán ennek is köszönhető, hogy a nádor és újdonsült neje majd egy hónapig szinte naponta jelent meg különböző helyszíneken, ahol mindenütt jól szervezett produkciók várták őket, s még 1800 májusában is volt az esküvőt ünneplő alkalom (igaz, ekkor már összekötötték Alexandra névnapjával). Kettős célt szolgáltak hát ezek az események: egyfelől a nádor felesége és a magyar rendek (illetve Pest és Buda polgárai) ily módon mutatkoztak be egymás előtt, másfelől az esküvő méltóképpen való megünneplésére — ha utólag is — sort lehetett keríteni. Ennek az ünnepségsorozatnak a jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy nem kisebb zeneszerzők tették tiszteletüket Budán és Pesten, mint Joseph Haydn vagy Ludwig von Beethoven. Előbbi 1800. március 8-án, a nádor születésnapjának előestéjén — mintegy Alexandra ajándékaképpen — Budán vezényelte monumentális Teremtés-oratóriumát. Utóbbi május 7-én szerepelt a budai Várszínházban (a német színházban) rendezett hangversenyen gróf Brunszwick Ferenc meghívására. Valószínűleg F-dúr kürtszonátáját adták elő, mivel a tudósítások szerint Giovanni Punto kürtművész is fellépett.28 Beethoven előadása voltaképpen az ünnepségsorozat végét is jelentette. Alexandra júniusban teherbe esvén, már jóval kevesebbet szerepelt a nyilvánosság előtt, s 1801. március 16-án, miután újszülött kislánya meghalt, a szülés közben fellépett szövődmények következtében a nádorné is életét veszítette. Ám a pesti és budai polgárok, az ország rendjei még nem tudhatták, hogy e házasság sem diplomáciailag, sem a gyermekáldás tekintetében nem lesz gyümölcsöző. Sebestyén Ede a napisajtó tudósításai alapján foglalta össze azon napok reprezentatív eseményeinek sorát, amikor József és Alexandra székhelyükre érkeztek: kezdve ott, hogy Pilisvörösvárnál fogadta őket az elébük küldött ulánuscsapat, a megannyi bálon, színházi előadáson, élőképen és egyéb jól szervezett meglepetésen át Beethoven májusi koncertjéig. Ennek a puszta fel26 Lásd Cobenzl Lajos gr. pétervári követ jelentése Thugut bárónak a nádor esküvőjéről s az azt megelőzött tárgyalásokról és feszültségekről, Gacsina [!], 1799. november 1. In: JNI I. 305- 308.; illetve levelét Colloredóhoz. In: Vivenot, A. R. von: Vertrauliche Briefen i. m. 194. Idézi: Domanovszky S.: József nádor élete i. m. 250. 27 Sebestyén Ede: József nádor és Pavlovna Alexandra bevonulása és ünneplése Pest-Budán 1800-ban. Haydn és Beethoven hangversenye Budán. Tanulmányok Budapest Múltjából VII. Különlenyomat. Bp. 1940. 5. 28 Uo. 20. A kürtszonáta: op. 17. Ismeretes, hogy Brunszwick gróf meghívására Beethoven 1809 nyarán még egyszer ellátogatott Budára, s a Brunszwick-palotában (valaha a budai várban állt) írta egyik zongorafantáziáját (op. 77.), illetve a gróf lányának, Teréznek ajánlotta szintén itt szerzett Fisz-dúr zongoraszonátáját (op. 78.). Lásd uo. 21.
