Századok – 2016

2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Soós László: Tisza István az ügyvezető kormány élén (1905. január 27. - 1905. június 18.)

726 SOÓS LÁSZLÓ bontakozást létrehozni.”80 Burián István küldetésének céljáról — igaz, csak fel­tevések szintjén — a Bécsből érkező hírek bővebben tájékoztattak. Ezek szerint a király részéről a „kilences bizottság programja az az átléphetetlen határ, ame­lyet a korona maga elé tűzött. így tehát Burián nem lesz abban a helyzetben, hogy újabb katonai engedményeket ajánljon fel.”81 Tisza István, aki két napot geszti birtokán töltött, Burián István érkezésé­ről táviratból értesülve, 1905. május 17-én szintén a fővárosba utazott. A május 22-éig Budapesten tartózkodó közös pénzügyminiszter mind a kormány tagjai­val, mind az ellenzéki pártok vezetőivel több megbeszélést tartott.82 A megbe­széléseikről Kossuth Ferenc a Függetlenségi Párt 1905. május 22-én tartott ér­tekezletén a következőket ismertette: „Burián kijelentette, hogy ő nem mint a közös kormány tagja, hanem mint privát személy, illetőleg az uralkodónak megbízottja jött Budapestre, hogy az ellenzéki pártokkal tárgyaljon. Burián kö­zölte az ellenzéki pártokkal, hogy a király tudomást vett a feliratról, amely ked­vező benyomást tett rá, mert a bennfoglalt kívánságokkal tulajdonképpen egyetért. [...] Buriánt azzal az üzenettel küldi ő felsége, hogy a pártok nevezze­nek meg valakit, aki mint homo publicus az egyesült ellenzéki pártok bizalmát bírja. Ez a férfi a vezérlő bizottság propozíciója szerint gróf Andrássy Gyula lenne. O egyenlőre ő felsége elé fogja terjeszteni az egyesült ellenzék felfogását a helyzetről, és ha a kormányalakításra megkapná a megbízást, programot adna... [...] A vezérlő bizottság azt a feladatot tűzte gróf Andrássy elé, hogy a feliratban foglalt program keretein belül alakítson kormányprogramot.”83 Az 1905. május 22-én Bécsbe visszaérkező Burián István már a déli órák­ban jelentést tett az uralkodónak budapesti tárgyalásairól. A közös pénzügymi­niszter beszámolója nyomán a király Andrássy Gyulát Bécsbe kérette, és május 24-én kihallgatáson fogadta. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint: „Az au­diencia háromnegyed óráig tartott. Gróf Andrássy a vezérlő bizottság utolsó ha­tározata szerint kifejtette a szövetkezett ellenzék programját, amelynek alap­ján a többség soraiból történhetnék kabinetalakítás. Ö felsége az előterjesztést rendkívül kegyesen fogadta, azonban a hadsereg kérdésében az ellentétes állás­pontok nem közeledtek egymáshoz. A helyzet változatlanul ugyanolyan ma­radt, mint amilyen hónapok óta. [...] a lemondott kormány tagjai tehát kényte­lenek még egyelőre ideiglenesen az ügyeket tovább vezetni.”84 A rövid kihallga­tás után Andrássy már a délutáni vonattal visszatért Budapestre, és este tíz órakor a Nemzeti Kaszinóban az ott várakozó Kossuth Ferencnek, Darányi Ig­­nácnak, Ugrón Gábornak, Bánffy Dezsőnek és Zichy Aladárnak küldetése ered­ménytelenségéről számolt be. A bécsi útról a Szövetkezett Ellenzék Vezérlő Bi­zottsága május 26-án kapott tájékoztatást. 80 Egyetértés, 1905. május 18. Burián megérkezése. 81 Uo. 82 Burián István az alábbi ellenzéki politikusokkal tanácskozott: Kossuth Ferenc, Apponyi Al­bert, Darányi Ignác, Bánffy Dezső, Polónyi Géza. 83 Egyetértés, 1905. május 23. A Függetlenségi Párt értekezlete. 84 Egyetértés, 1905. május 25. Andrássy kihallgatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom