Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Soós László: Tisza István az ügyvezető kormány élén (1905. január 27. - 1905. június 18.)
TISZA ISTVÁN AZ ÜGYVEZETŐ KORMÁNY ÉLÉN 715 deke megkívánja, csak úgy érhetem el, ha ilyen konkrét kérdéseket illetőleg tájékozhatom magamat.”37 A Nemzeti Kaszinóban párttársaival tárgyaló Kossuth Ferenc a miniszterelnök levelét köszönettel nyugtázta, majd rövidesen egy újabb levélben a következőket közölte: „Nehogy valami félreértés legyen közöttünk, kötelességemnek tartom Veled tudatni, hogy arra vállalhatok felelősséget, hogy a Ház megalakulásakor nem lesz a mi pártunk részéről semmi felszólalás, de amint már jeleztem, nem lehet meghátráltatni azt, hogy a korelnök elmondja azt, amit jónak lát, és hozzá kell tenni még, hogy a megválasztott elnök is minden bizonnyal elfogja mondani székfoglaló beszédét, amiben azt hiszem az elnököt megakadályozni nem lehet, más felszólalás azonban nem lenne.”38 Az országgyűlés megnyitásáról Bécsben Khuen-Héderváry is tanácskozott, illetve kihallgatást kért a királytól. Az audiencián elhangzottakról a király személye körüli miniszter levélben tájékoztatta a miniszterelnököt: „Ez alkalommal azonban nem hallgattam el ő Felségének, hogy én már a január 27-én tartott minisztertanácson adtam annak kifejezést, hogy legcélszerűbb lenne az országgyűlés elnapolását királyi leirattal azon időpontig kimondani, míg az új kormány meg nem alakul.”39 A miniszter szerint olyan kormány megalakulására, amely a megválasztott új elnökségnek megfelel, nincs remény. Azonkívül a „megválasztott elnök, elnöki megnyitó beszédében az ország képviselete nevében fogja annunciálni [megjeleníteni - S. L.] az ország és nemzet politikai céljait, és pedig oly momentumban, mikor senki sem tehet ellene óvást, mert erről gondoskodni fog a szövetkezett ellenzék”. A levélíró szerint az uralkodó optimistának nem mondható válasza: a dolgok már annyira zavarosak, hogy ennél csak az lesz a nagyobb baj, ha mindannyian egyetértenek. Az országgyűlés 1905. február 17-én tartott első ülésén a korelnöki tisztet betöltő Madarász József az elnöki széket az alábbi nyilatkozattal foglalta el: „Először mindazt, ami régi szabályaink és alkotmány értelmében törvényeink ellenére akár elnök, akár kormány, akár bárki más cselekedett, kötelességem itt e helyről utólag is törvénytelennek és érvénytelennek kijelenteni. [... ] Második kötelességem ennélfogva magától értetődik, hogy én csakis a régi házszabályok, igazi házszabályaink alapján vagyok képes és kész, — mert másként nem vezetném — vezetni a Ház tanácskozásait.”40 Ez a parlamenti ülés az ellenzéki koalíció választási győzelmének hangos ünneplésével ért véget. A második ülésnapon, február 18-án az országgyűlést megnyitó királyi kézirat felolvasására, a mandátumok beadására, az osztályok kisorsolására került sor. A parlament legmagasabb tisztségviselőinek megválasztásánál az ellenzéki többség akarata érvényesült. Az 1905. február 21-én megtartott szavazás eredményeként a Ház elnöke Justh Gyula lett, alelnöknek pedig Bolgár Ferencet és Ra-37 Uo. 153. Tisza István levele Kossuth Ferenc részére. 1905. február 14. 38 Uo. 154-155. Kossuth Ferenc levele Tisza István részére. 1905. február 14. A levélből kiderül: Kossuth Ferenc a kihallgatáson ígéretet tett a királynak arra, hogy az országgyűlés nyugodt körülmények között fog megalakulni. 39 Uo. 60-61. Khuen-Héderváry Károly levele Tisza István részére. Bécs, 1905. február 15. 40 Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. I. kötet. 1. országos ülés. 1905. február 17. Ezen a napon a főrendiház is megtartotta első ülését.
