Századok – 2016

2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium

A MAGYARORSZÁGI SVÉD GYUFAMONOPÓLIUM 71 vényt kedvezően bírálták el, s a szükséges javítási munkálatokat — a bomba­­kárügyi bizottság által — kiutalt alapanyagok segítségével még júliusban elvé­gezték, valamint a Kolozsvárról áthozott két sértetlen berendezéssel sikerült újra üzemképessé tenni a gyárat.185 1944. október 8-án Szeged, 9-én Kecskemét evakuálására érkezett pa­rancs, a gyárigazgatók és az irodavezetők az üzleti könyveket, pénztárat futár­ral azonnal Budapestre, a MAGIRT Tükör utcai központjába küldték, majd ők is elindultak. Ekkor került sor Kolozsvár újabb bombázására is, melynek során az itteni telephely még épségben maradt épületeinek nagy része is találatot ka­pott.186 Ezt követően — a források tanúsága szerint — a MAGIRT és a STAB vezetői számára központi kérdéssé vált a svéd állampolgárok biztonsága, vala­mint családjaik hazajutásának megszervezése.187 Miután átvonult Magyarországon a front, megkezdődött a károk és a hely­zet felmérése. Arne Johansson kezdte meg,188 majd Bertil Hallström189 is bekap­csolódott a munkába, amelynek során megtudták, hogy a szegedi gyár 1944. ok­tóber közepe, a kecskeméti üzem november, a budafoki pedig december óta köz­vetlen szovjet katonai ellenőrzés alatt működött.190 Az üzemek éléről az igazga­tókat eltávolították és kommunista káderekkel helyettesítették őket.191 Hallström azt kérte a jönköpingi központtól, hogy a moszkvai svéd képvisele­ten keresztül törekedjenek elérni, hogy a szegedi gyárat illetően a „szolnoki fő­felügyelőség" , a budafoki és a kecskeméti esetében pedig a „harmadik ukrán front népbiztosa” olyan utasítást kapjanak a szovjet vezetéstől, hogy az itt talál­ható svéd tulajdonú gyárakat tartsák tiszteletben. Emellett a debreceni szövet­ségközi bizottságnál is megtette a szükséges lépéseket a STAB magyarországi képviselője.192 A gyárak 1945 nyár végéig a szovjet hadsereg védelme és irányí­tása alatt maradtak, ezt követően a magyar hatóságok mellett a Szövetséges El­lenőrző Bizottság is elismerte a MAGIRT jogait, és támogatták Hallström erő­feszítéseit, hogy újra megszervezze a gyufa polgári célra történő gyártását. Azonban annak feltételeként, hogy a MAGIRT újra az irányítása alá vonja tör­vényesen is a megmaradt — a budafoki, a kecskeméti és a szegedi — gyárakat, a 185 MNL/Z 1289/27. csomó Egyéb ügyek 1930-1948. Kivonat a Magyar Királyi Hadiipari Bomba­­kárügyi Bizottság 1944. július 11-én megtartott tárgyalásán felvett 64. sz. jegyzőkönyvéből, d.n.; SE/VALA/02854/E I b/509/1944. Über folgenden Fragen, die hier am 11. Juli 1944 mit direktor Hallström erörtert wurden, 1944. 07. 11. 1-3. 1-2. 186 SE/VALA/02854/E IV c/18/1944. Hallström för STAB, 1944. 10. 12. 187 Példaként lehet említeni erre Arne Johansson és családja esetét. Johansson a szegedi - ere­dendően a kolozsvári - gyár mérnökeként az evakuálási parancs megérkezése után is a városban maradt, míg családját Budapestre küldte, ahonnan a MAGIRT vezetői egy 21 fős svéd csoportban Koppenhágán keresztül hazajuttatták. Johanssonról december közepéig semmilyen hír nem érke­zett, ekkor is csak annyit tudtak meg, hogy tökéletes épségben van. SE/VALA/02854/E IV c/18/ 1944. STAB fór MAGIRT, 1944. 10. 14.; Uo. Magirt für STAB, 1944. 10. 17. ; Uo. STAB fór MAGIRT, 1944. 12. 22. 188 Kolozsváron keresztül ment el Szegedre, majd Kecskemétre. SE/VALA/02854/E IX/7/1941- 1946. Johansson fór MATCHCO, 1945. 01. 30. 189 A MAGIRT vezérigazgatója, valamint a STAB magyarországi képviselője. 190 SE/VALA/02854/E IX/7/1941-1946. Hallström för MATCHCO, 1945. 03. 27. 191 Uo. Memo anglende fabrikerna i Ungern (Euren), 1945. 04. 16. 192 Uo. Hallström fór MATCHCO, 1945. 03. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom