Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segített. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában?
GYILKOSSÁG EGY VAS VÁRMEGYEI KOCSMÁBAN 1847-BEN 685 az utóbbival ellentétben nem említette a kanász által megfizetendő összegek között a tanúvallomások felvételére fordított költségeket, másrészt pedig kimaradt belőle a Királyi Tábla ítéletében olvasható azon kikötés, mely szerint a büntetést „a szeszesitalok folytonos nélkülözésévelkell letöltenie. Lehet azonban, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának teljes tiltása eleve beletartozott a Vas vármegye börtönében büntetésüket töltő rabokat sújtó „szokott sanyarítások”99 100 körébe. Nem tudjuk, hogy ezek az eltérések tévedés vagy tudatos döntés következményei voltak, annyi azonban tény, hogy a vármegyei törvényszék 1848. március 15-én lezajlott ülésén a Királyi Tábla ítéletének kihirdetésével lezárult a Pontyos János ellen szinte napra pontosan 11 hónappal korábban megkezdődött vizsgálat és az azt követő büntetőper. így a kisunyomi kanász — aki persze 1847 áprilisának közepe óta már a vármegye tömlöcében raboskodott — immáron megkezdte 2 év időtartamú, vasban és közmunkával eltöltendő, heti kétnapi böjttel, továbbá félévente 30 botütéssel, és talán „a szeszesitalok folytonos nélkülözésével”101 nehezített börtönbüntetését. Tétova konklúziók Ahhoz, hogy a fentebb talán szükségtelen alapossággal bemutatott bűnesetből levonható, általános érvényűnek tekinthető tanulságokat — ha akadtak ilyenek egyáltalán — megfogalmazzuk, először tekintsük át a történet mai rendőrségi zsargon szerint készült summázatát. 1847 húsvétja utáni vasárnap este K.-ban, egy Vas vármegyei faluban lakó, két, húszas éveinek első felében járó fiatalember — P J. kanász és K. I. kovácslegény — a szomszédos község kocsmájában először szóváltásba keveredik, majd pedig néhány, segítségükre kelő és a vitába bekapcsolódó személlyel együtt verekedni kezdenek, aminek során a kanász késével a kovácslegényt combon szúrja. R J. ezután elfut tettének színhelyéről, de hamarosan visszatér oda, és ő maga is jelen van a kocsmában, amikor az általa súlyosan megsebesített K. I. a megfelelő orvosi ellátás hiányában annyi vért veszít, hogy meghal. A tettest — aki nem ellenkezik, sőt önként a jelenlévők kezére adja magát — az ellene már a gyilkosság másnapján megindult vizsgálat befejeződése után a vármegye büntető törvényszéke elé állítják, amely börtön- és botbüntetésre ítéli őt. A felsőbb vizsgálatra és jóváhagyásra felterjesztett per azzal zárul, hogy a Királyi Tábla valamelyest enyhít a megyei törvényszék által a kanászra kiszabott büntetésen. Az előző néhány mondat elolvasása után egyértelmű, hogy egy szokványosnak mondható, jelentéktelen ok miatt kezdődött vita nyomán kialakult szituáció hirtelen elfajulása következtében tragikus módon zárult cselekménysor-99 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. V Ferdinánd király ítéletlevele Pontyos János perében. Pozsony, 1847. február 13. 100 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pjkv. 101 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. V Ferdinánd király ítéletlevele Pontyos János perében. Pozsony, 1847. február 13.
