Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segített. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában?
670 TILCSIK GYÖRGY József ottani kovácsmesternél segédként dolgozó legénnyel. A vita és persze az egész ügy kiváltó okát illetően a tanúk közül Császár Ferenc, Bokor József, Sáli Ferenc, Horvát István és Csillag Károly azt állította, hogy a szóban forgó estén a „balogfai Graczer Ferenc korcsmárosnál muzsika lévén, a meggyilkolt kovácslegény, tfekintetes] Szalay Imre táblabiró úr HorfvátJ Istók [nevű], 23 [éves], r[ómai] c[atolikus] kocsisa, úgy Csillag Károly nevű, 21 éves, r[ómai] c[atolikus] bérese németet, a rabszemély,8 úgy Bokor József héraházi9 kanász pedig magyart akartak húzatni”.10 11 Pontyos pedig erről a következőket vallotta: „becsületesen muzsika mellett sokan magammal mulattunk, de éjfél felé 11 óra tájban öszveszóla[l]kodtunk, mert sokan németet, én s [a] héraházi kanász, de talán még többen is, magyart parancsoltunk. ”u Ugyanakkor az egyik kihallgatott személy, Csillag Károly béres hozzátette, hogy a kanász és a kovácslegény közötti konfliktus igazi és közvetlen kirobbantója az a tény volt, hogy az előbbi az utóbbi borát a földre öntötte.12 A szóváltás gyorsan tettlegességbe fordult, amelynek kezdetére és első szakaszára Pontyos így emlékezett vissza: „Mire elő[re]mentem az asztalhoz, engemet kötekedéseink közt a földhöz vágtak a kisunyomi kovácslegény, Szalay Imre t[ábla]bíró úr kocsisa s még többek, kiket nem ismerek. A kisunyomi kovácslegény, Kovács Istók hegyibém térdelvén, lábával rugdozott, mások [a] hajamat húzták, mire a héraházi kanász odajött, s kérte őket, hogy engem a földrül eresztenének fel. Én verések közt, [a] héraházi kanász inge ujjába kapaszkodván, saját segítségemmel felkeltem, jóllehet hajamnál fogva mindég [a] föld felé húzattam”.13 Innen azután már nem volt megállás, és a verekedők mindjobban belelendültek, mígnem „egymást húzták-vonták annyira, hogy a tornácra kiérgyar Országos Levéltár kiadványai IV Levéltártan és történeti forrástudományok 6.) Bp. 1990. 36., 294-295., 320., 407-408., 578., 585. 8 A rabszemély: Pontyos János. 9 Héraháza (ma: Balogunyom) közvetlenül Balogfa mellett, attól északkeletre fekvő kis falu volt, amely ekkor mindössze 33 lakost — akik mindannyian a római katolikus vallást követték — számlált. Schematismus, 1846 i. m. 14. 10 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „C”. Egerváry Lajos alszolgabíró jelentése Császár Ferenc, Bokor József, Sáli Ferenc, Horvát István, Csillag Károly, Boda Imre, Sipos János, Horvát Mihály, Schvenk Ferenc és Graczer Ferenc vallomásáról. Szombathely, 1847. június 7. Itt mondjuk el, hogy a forrásokból származó idézeteket a könnyebb olvashatóság kedvéért nem betűhív, hanem a mai helyesírási szabályokhoz közelítő formában közöljük. A nyilvánvaló tolihibákat javítottuk, a rövidítéseket feloldottuk, a régies „ez” és „tz” betűkapcsolatok helyett „c”-t írtunk, a felesleges betűkettőzéseket elhagytuk, a többnyire a „ly” és az „ny” betűk esetén olykor hiányzó „y”-t pótoltuk, miközben a mai helyesírási szabályokat alkalmaztuk a hosszú és a rövid ékezetek megválasztásánál, valamint a szavak egybe-, illetőleg különírásánál, és ugyancsak a mai helyírási szabályokhoz igazítottuk a központozást. Az olvasást segítő kiegészítéseket szögletes zárójelbe tettük, a szükségesnek látszó szómagyarázatok pedig a jegyzetekben kaptak helyet. 11 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „A”- Pontyos János vallomása. Kisunyom, 1847. április 12. 12 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „C”. Egerváry Lajos alszolgabíró jelentése Császár Ferenc, Bokor József, Sáli Ferenc, Horvát István, Csillag Károly, Boda Imre, Sipos János, Horvát Mihály, Schvenk Ferenc és Graczer Ferenc vallomásáról. Szombathely, 1847. június 7. 13 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „A”. Pontyos János vallomása. Kisunyom, 1847. április 12.
