Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
A MAGYARORSZÁGI SVÉD GYUFAMONOPÓLIUM 67 A 36 millió dolláros kölcsön és kamatai törlesztése miatt a kötvényeket birtokló társaságok154 megbízott képviselői — mivel nem minősült államkölcsönnek — nagy nehézségekbe ütköztek, amikor törekedtek elérni, hogy az esedékes kifizetések — legalább részben — megtörténjenek a LEBOSZ vagy a kezességet vállalt szervezetek részéről. Utóbbiak esetében leginkább azt sérelmezték a kötvénytulajdonosok, hogy annak ellenére nem teljesítik a kötelezettségeiket, hogy náluk lett letétbe helyezve a kölcsön egyharmada.155 Végül a magyar pénzügyminisztérium és a társaságok képviselői közötti megkötött számos megállapodás oldotta meg a kérdést, amely egyezményeket jellemzően az esedékes fizetési kötelezettségekre vonatkozóan fogadtak el. Általánosságban elmondható, hogy alapvetően az eredeti követeléseknél lényegesen kisebb, de a magyar jogszabályok által meghatározottnál valamivel nagyobb összegben állapodtak meg a felek.156 1936. június 30-án a MAGIRT tartozását a Continental Investment Co. felé egy három oldalú megállapodás keretében átvállalta a Svenska Kreditaktiebolaget,157 amely társasággal a Magyar Nemzeti Bank 1937. októberében megállapodott a törlesztés ütemezéséről és az egyes részletek összegéről.158 A STAB számára az egyik legfontosabb kérdés a „gyufafillér” volt, mert ez jelentette a fő bevételi forrást a magyarországi monopólium esetében. A kötött devizagazdálkodás, a „gentlemen’s agreement,” majd az utóbbit felváltó 1937. május 5-én aláírt magyar-svéd áruforgalmi és fizetési egyezmény miatt a svéd vállalat a szerződésben rögzített, adómentes jövedelmének sokáig csak töredékéhez jutott hozzá. A nagyobb részét a MAGIRT a Magyar Nemzeti Banknál vezetett „gyufafillér számlára” folyósította, amelyet az országon belüli kifizetésekkel — lakásbérlés, gép vásárlás és javítás, stb. — megterhelhetett.159 1937 októberében annyiban módosult a helyzet, hogy az 1936. december 31-ig felhalmozott összeget másfél millió pengő kivételével160 „a STAB régi követeléseinek”161 keresztelt számlára helyezték át, és ezzel kapcsolatban megállapodott a STAB és az MNB, hogy erre az összegre 1940. június 30-ig a svéd vállalat nem tarthat igényt. Ezzel párhuzamosan az 1,5 millió pengőt a „gyufafillér” számlán hagyták, valamint 1937. január 1-jétől a MAGIRT a dobozonkénti egy fillért 154 A Svenska Kreditaktiebolaget és a STAB majdnem 12 millió, a Kreuger & Toll Realization Company pedig 23,8 millió dollár értékben birtokolt a jelzálogkötvényből. Uo. Pénzitézeti Központ to Mr. Dr. Victor Bátor and Mr. Candler Cobb, 1940. 02. 16. 155 MNL/K269/346. 7-9. A svéd gyufakölcsön, 1935. 02. 01. 156 Uo. 5-6. Bátor to Imrédy, 1934. 03. 21.; SE/VALA/02854/E XXV ta/11/1928-1942. Cob to Central Corporation of Banking Companies, 1938. 03. 01. 157 SE/VALA/02854/G I cr/2/1934-1940. Price, Waterhouse & Co. Reports & Accounts. Ungarische Allgemeine Zündholzindustrie A.G., 1936. 12. 31. 1-20. 17. 158 Uo. Price, Waterhouse & Co. Reports & Accounts. Ungarische Allgemeine Zündholzindustrie A.G., 1937. 12. 31. 1-20. 17-18. 159 Uo. Price, Waterhouse & Co. Reports & Accounts. Ungarische Allgemeine Zündholzindustrie A.G., 1937. 12. 31. 1-20. 14. 160 6.082.307,45 pengő gyűlt össze 1936. december 1-ig, tehát a „STAB régi követelései” nevű számlára 4.582.307,45 pengő került. 161 A forrásokban „STAB alte Forderungen".
