Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Veliky János: Pozíciókijelölő politikai-ideológiai szempontok a Széchenyi-Kossuth-vita második szakaszában
san — Apponyi Gy[örgy] mellett... Pálffy Pepit, Teleki Lacit és B[atthyány] Lajost - enyhén korholólag idézem. Az ellenzék nevetségessé teszi magát. [...] Lonovicshoz - Néhány óráig maradok. Búsan beszélgetünk - a helyzetükről - Zichy Emilyhez... Rossznak tartják, hogy az ellenzékhez állok... Emezek meg azt tartják rossznak, hogy a konzervatívokhoz állok. - Erőnek erejével legyek pártember.”194 (Kiemelés -VJ.) Kossuth láthatóan e zavaros, nehezen áttekinthető viszonyrendszerbe nem szeretne belekeveredni, az ezt tükröző sajtóvitából is igyekszik kivonni magát. O is kétségtelenül nehéz helyzetben van, viszont segítséget kap munkatársaitól, például Záborszky Lajostól, aki Gróf Széchenyi István és eddigi iratai címmel közölt őt támogató írást.195 Egy-egy esetben viszont Kossuth igen élesen mégis rávilágít a Széchenyi által elgondolt politizálás lényegére. Például Polémia című196 cikkében, amelyben előbb az egyre élesebb hangnemet és az alaptalannak gondolt vádakat kifogásolja, ám ezután a reformok tartalmára helyezi a hangsúlyt, s itt — nem először — Széchenyi sokat emlegetett fogalompárját, a „modort” és „tacticát” használja fel. Bemutatja, hogy a gróf bírálata azért ölt olyannyira személyes jelleget, mert a reformok tartalmában alig állapítható meg közöttük különbség, s megemlíti, hogy a Széchenyi részéről oly gyakran fellángoló „agitátori hang mindannyiszor megszűnik, valahányszor a vitatkozás részletek fejtegetésére bocsátkozik”, vagyis amikor a reformok tartalmi elemeiről van szó.197 Ennek beismerésével viszont Széchenyinek az a törekvése, hogy a „Pesti Hírlap-kört” a „modor” bírálatával szorítsa a közpolitika peremére, s így elfedje a reformok tartalmában megmutatkozó nézetazonosságot, sikertelennek bizonyul. Ilyen formában mutat rá a Pesti Hírlap szerkesztője e taktika valóságos karakterére: Széchenyi „végre kénytelen lesz, az elveket immelámmal pártolva; egész harczát a modor ellen intézni”, ám „ekkor — nevetségessé” válik.198 Másrészről viszont Kossuth — ez idő tájt mindinkább megerősödő nézetrendszerének szellemében199 — a politikai pozíciókról kibontakozó vitát a reformok valóságos tartalmának megfelelő alkotmányos keretek közé emeli, s abban jelöli ki a helykereső személyek és csoportok pozícióját. Saját csoportját „politicai vélemény-pártként” definiálja,200 s Széchenyi pozícióját is a polgári alkotmányosság szempontjaival írja le. Figyelmeztet, hogy „gr. Széchenyi mint journalista [...] még mindig a régi mezőn” forog, s politikai pozícióját nem a „korkérdésekről” kialakított véleménye szerint dönti el.201 „Független” pozíció alkotmányos viszonyok között nem létezik, ezért jelenlegi „iránya nem egyéb, mint egy kis publicisticai betegség, mellynek kóranyaga azon képzelődésben rejlik, hogy ő isolálva, hogy párt nélkül van”. (Kiemelés - V J.) Rámutat, hogy A SZÉCHENYI-KOSSUTH-VITA MÁSODIK SZAKASZA 621 194 Uo. 1017-1018. 195 Pesti Hírlap, 1843. március 2., március 19. 196 Pesti Hírlap, 1843. február 19. 197 Pesti Hírlap, 1843. március 2. 198 Pesti Hírlap, 1843. február 19. 199 Szabad Gy.: Kossuth politikai pályája i. m. 83. 2°° pesti Hírlap, 1843. február 19. 201 Uo.
