Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
566 KURUCZ GYÖRGY ácsoké 350 vft 7 xr-t. Jegyezzük meg azt is, hogy Festetics László nem keszthelyi uradalmi úrbéreseket, vagy éppen a Georgikon alkalmazásában lévő „conventionatusokat” (cselédséget), hanem nagy számban felfogadott horvátországi kaszásokat alkalmazott a kert művelésénél. Egy hónapra számított bérük 381 vft 4 xr volt.116 Az 1820/21-es pénzügyi év „udvari cassa” elszámolásai azonban megdöbbentően magas összeget tettek ki, 1820. augusztus 3. és 1821. március 31. között nem kevesebb mint 236 401 vft 58 xr-nyi kiadást regisztrált a keszthelyi főpénztár!117 A következő pénzügyi év adatai szerint az „udvari cassa” kiadásai mintegy felére csökkentek, de az összeg így sem lebecsülendő, hiszen 1822. október 25. és 1823. május 31. között konvenciós értékben 3388 ft 11 xr-t, valamint 114 286 vft 2 xr-t regisztráltak kiadásként.118 Az arányok változatlanságának illusztrálására jegyezzük meg, hogy a következő pénzügyi év harmadik negyedévében, vagyis 1823. október 16. és 1824. január 25. között az „udvari cassa” 28 582 vft-nyi kiadását tüntették fel erogatióként a főpénztárban.119 Mindezeken túlmenően a gróf rendszeresen, természetesen legtöbbször a cél feltüntetése nélkül, több ezer forint készpénzt vett fel az egyes pénztárakból, s ezeket utóbb „a Méltóságos Gróf Úr különös kiadásai”-ként összegezték a keszthelyi főpénztár nyilvántartásaiban. Az 1820/21. pénzügyi évben ilyen megjelöléssel 3500 pft és 28 700 vft kiadást regisztráltak.120 Ugyanide sorolhatjuk azt az esetet is, midőn 1822 márciusában Lackenbacher Henrik nagykereskedőnek a Csáktornyái és csurgói uradalmakból származó 7200 pozsonyi mérő gabonát 23 000 vft értékben eladta, az összeget Bécsben felvette, s így az magától értetődően a kiadási oldalon van bevezetve 1823. február 21-i dátummal.121 A számadásokból sajnálatos módon nem követhető nyomon, hogy ezt a nagyobb összeget Festetics László mire fordította, viszont az mindenképpen lényeges szempont, hogy az adásvétel nyomán keletkező összeg megjelenik az adminisztrációban, vagyis a gróf a saját maga által lebonyolított tranzakciókat is megfelelően regisztráltatta, az ezekkel kapcsolatos információt tisztjei rendelkezésére bocsátotta. Tovább vizsgálva a bevételi és kiadási főösszegekből adódó maradványokat, azt látjuk, hogy az újabb pénzügyi évben a „fő-crediti cassa” hitelképességét biztosító összegek folyamatosan alacsony értéket mutatnak, hiszen az 1823/24. pénzügyi évben 263 pft 20 xr-t, illetve 10 918 vft 11 xr-t regisztrál116 Uo. No. 9. 117 Uo. No. 1. 118 MNL OL Festetics Lt Számadások 1822/23 P 276 761. d. XII-9/b/21-No. 93. 119 Uo. No. 505. A jelentősebb kiadási tételekből: tűzifa és széna 2550 ft, udvari cselédek libériapénze 570 ft, gazdaságbeli napszámosok 629 ft, Lichtenvalner lakatos 610 ft, Puchperger pék 709 ft, Kristmayer mészáros 368 ft, Höffer asztalos 439 ft, ácsok 1079 ft, Nemes nevű vargának 978 ft, Füschl szappanos 120 ft, udvari fizetések 12 032 ft, keszthelyi patikának 621 ft. 120 MNL OL Festetics Lt Számadások 1820/21 P 276 760. d. XII-9/b/20-No. 1. Lásd még az 1819. július 18-i keltezésű nyugtát: „Öt Ezer Váltó Forintokrúl, mellyeket a’ Keszthelyi Crediti Cassámbúl kezembe vettem. Gróf Festetics László”. Uo. No. 43. 121 A lakompaki (Sopron vármegye) eredetű, majd Kanizsán vagyont szerző, s utóbb Bécsben birodalmi nemességre emelt zsidó nagykereskedő tevékenységéhez lásd Kaposi Z.: A tradicionalizmustól... i. m. 147-148. További részletekhez lásd Wachstein, B.: Merkantilprotokolle i. m. 325-326. MNL OL Festetics Lt Számadások 1822/23 P 276 761. d. XII-9/b/21-No. 93.
