Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
548 KURUCZ GYÖRGY vesszőt küldetett Keszthelyre, meghagyva, hogy „a szöllő oskolában a Georgiconban hely készíttessen”.49 1822. január 6-i levelében bécsi titkára, Smith Ferenc (?-?) jelzi a Directiónak, hogy a nyugat-európai tanulmányúton lévő Lehrmann József (?-?) kertész által küldött franciaországi szőlővesszőket már útnak indították. Sövegjártó Kristóf (?-?) sági tiszttartó három nappal később szintén jelzi a Directiónak, hogy „folyó hónap 9dikén Franczia országi szőllő vesszők, prés modella és más egyéb portékák ollyan féle szóbeli tudósítás mellett küldettek ide, hogy azok Keszthelyre promoveáltatnának”.50 Az 1822. február 1-jén kelt rendkívül részletes, összesen negyvenkilenc pontból álló instrukciójának titkára által készített fogalmazványát Festetics László saját kezűleg korrigálta, illetve látta el kiegészítésekkel. Rendelkezése szerint több uradalomban, így a keszthelyi Újmajorban, Fenéken, Csáktornyán tervezett újabb „svajceriákat” létrehozni, illetve a Georgikon állatállományát is szaporítani kívánta.51 A csurgói, keszthelyi, Csáktornyái, vasvári tisztségeknek a lóállomány nyilvántartására „4 rendbeli tabellákat” küldetett a hágatások áttekinthetőbb regisztrálása érdekében, de rendelkezett a vadabb lovak patkolásához szükséges lókaloda, úgynevezett „Zwangstand” készítéséről is. Ugyanezen utasításában a juhtenyésztés eredményessége érdekében a tisztek személyes felelősségévé tette, hogy a kiváló küllemű, egészséges nőstény tenyészállatok megfelelő kosokkal hágattassanak, továbbá a gyenge bárányok megtartása érdekében a mesterséges tápláláshoz az anyabirkák fejéséről intézkedjenek. Feltűnő módon a szövegbe Festetics László saját kezűleg toldotta be, hogy a parazitáktól szenvedő rühös birkákat „Holeum Cornu Cervi foeridum”, vagyis 1/3 résznyi szarvasszarvolajból és 2/3 résznyi terpentinolajból készített kenettel kezeljék. Mindamellett más jellegű, az adminisztrációt érintő rendelkezéseket is tett a gróf. A tisztikar fegyelmezése érdekében például megtiltotta, hogy előzetes engedély nélkül ünnepre, vásárra, egyéb mulatságra szabadon, tetszésük szerint járjanak. Meghagyta azt is, hogy porkolábnak, hajdúnak, csatlósnak „ezentúl csak olyan emberek vetessenek fel, akik valaha lovas [Festetics László betoldása] katonák” voltak, továbbá fizikai állapotuk megfelelő legyen, „plezurjaik nincsenek, mellyek miatt szolgálatra alkalmatlanok volnának”, kerülőnek pedig „gyalog katonák applicaltassanak”. A fentieken túlmenően Festetics László rendelkezett a különleges tenyészállatok (kancák, svájcer tehenek) há-49 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1821 P 279 124. d. T. II. föl. 81. 50 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1822 P 279 129. d. T. II. (nincs folio vagy numerus). A Directio egy későbbi küldemény ügyében, 1823. november 3-án hozott rendelkezést a Gerics Pál által Angliából küldött gépmodellek georgikoni elhelyezéséről: „Egy Ferschlagban vannak Angoly országból való különbféle modellák, ezen Ferschlag úgy mint van a Georgikoni Museumba tétessen be.” MNL OL Festetics Lt Központi Birtokigazgatás és Gazdálkodás. Jószágkormányzói Rendeletek 1819-1827 P 274 25. k. p. 294. 51 Minden egyes tehenészetet „svájceres gazda” vett bérbe, akinek az 1823. április 7-én kelt szerződésminta értelmében szabályozták szolgáltatásait, kitérve a grófi konyha igényeinek kielégítésére is: „Ha az uraság szükségére írós vaj, tejfel, avagy egész kövér sajt kívántatik, tartozik a svájceres másfél font írós vajat, vagy 3 icce legjobb tejfelt 1 font kifőzött vaj helett, és 1 font egészen kövér, és tsupa tejfelből készült és pedig legjobb kvalitásút IV2 font kifőzött vaj helyett adni”, s amennyiben rossz minőségű terméket ad, azt köteles visszavenni, anélkül hogy beszámítanák. MNL OL Directorátusi Ügyiratok 1824 Festetics Lt P 279 134. d. T. II. (nincs folio vagy numerus).
