Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ (1785-1846) GAZDÁLKODÁSA 545 rendszerént” fizesse, illetve beszedje, továbbá a „rastansok”, vagyis a hátralékban lévők listáját időben beadja a Directióhoz.31 Ugyanígy a kifizetések esetén a „pénzes munkásokat Controlleria mellett” ki kellett hogy fizesse, a kasznárral hetenként elszámolást tartson, de köteles volt a Nagyváthy-féle általános instrukcióban is megfogalmazott módon „a Conventiós pénzeket az egyébb pénzektől” jól megkülönböztetni.32 Ami a gazdálkodás tervezését, irányítási rendszerét illeti, feltűnő sajátosság, hogy az egyes uradalmak termelésének tervezése Festetics László időszakában nem abszolút módon centralizált, a Directio inkább koordinatív és ellenőrző funkciót látott el. Ez lényegében azt jelentette, hogy egyfajta operatív önállóság valósult meg a gazdálkodás terén, jóllehet — amint azt láthattuk Palleta hivatkozott 1828. évi összeállítása esetében is — normatív rendszerben kellett a gazdálkodást valamennyi uradalom esetében előre megtervezni. Mindez azonban nem járt együtt azzal, hogy Festetics László a Directio előterjesztései nyomán esetleg ne avatkozott volna be egy-egy művelési ágat, beruházást, sőt magát az értékesítést illető kérdésekben. Ez utóbbira példa 1820. április 9-én a Directióhoz intézett levele, miszerint „a Directio azon meg ne ütközzön, hogy a gabonának árra most valamivel fellyebb megy; azért még ne hertelenkedjen az eladással, mert még fellyebb fog menni nem sokára, és csak az eránt adott előbbi rendelésemhez tartsa magát”.33 Jegyezzük meg, hogy az adott évben az uradalmakból megküldött összesített táblázat szerint júliusban 13 500 köbölnyi búza (1 köböl = kb. 64 1) várt értékesítésre.34 Az évtized elején, vagyis 1822-ben Festetics László Csáktornyái, csurgói, turhiscsei és berzencei uradalmából ennek megfelelően igen komoly, egészen pontosan 12 500 pozsonyi mérő (1 pozsonyi mérő = 62,08 1, kb. 46,56 kg) mennyiségű gabonát vásárolt fel Löwenstein Móric (?-?) kanizsai zsidó kereskedő 24 000 vft értékben.35 A grófnak a termesztéssel kapcsolatos közvetlen beavatkozására is van példa a keszthelyi uradalom esetében. Az 1821. április 8-án Bécsből keltezett utasításának egyik pontja szerint ugyanis kétmázsányi (1 bécsi mázsa = 56 kg), 320 vft értékű angliai takarmányfű, vagyis „englisches Reugras” (angolul ray grass), angol perjemagot küldött Keszthelyre, de szigorúan meghagyta azt is, hogy személyesen fogja felügyelni az elvetést.36 Ugyanezen év június 28-án kelt 31 A magyarországi számviteli gyakorlat megkönnyítését és egységes rendszer szerinti működtetését szolgálta a keszthelyi tisztikar egyik tagja által összeállított magyar nyelvű kézikönyv, mely még Festetics György jóváhagyásával és támogatásával jelent meg: Csondor János: Gazdaságbéli számadó és számvevő tiszti utasítások... Keszthely 1819. 32 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1824 P 279 134. d. T. II. (nincs folio vagy numerus). 33 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1820 P 279 118. d. T. II. föl. 93v. 34 MNL OL Festetics Lt Növénytermesztés, vetésforgó, műtrágyázás 1799-1944 P 275 139. d. VII. föl. 15. Az összesítés 1820. augusztus 12-én kelt. A korabeli mértékegységekhez: Bogdán István: Régi magyar mértékek. Bp. 1987. 96-98.; N. Kiss István: A pozsonyi mérő felhasználásának problémái. Agrártörténeti Szemle 18. (1976: 3-4. sz.) 544—549. 35 MNL OL Festetics Lt Számadások 1822/23 P 276 761. d. XII-9/b/21-No. 93. A kanizsai zsidó kereskedők tevékenységéhez lásd Kaposi Zoltán: A tradicionalizmustól a modem gazdaságig. Kanizsai kereskedők és vállalkozásaik a feudalizmus utolsó korszakában 1690-1848. Korall 11-12. (2003. május) 135-162. 36 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1821 P 279 124. d. T. II. föl. 81.
