Századok – 2016
2016 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Szaszkó Elek: Keresztesekből lázadók. Tanulmányok 1514 Magyarországáról
TÖRTÉNETI IRODALOM 525 említhetnénk Dózsa György személyének, szerepének, valamint döntéseinek újraértékelését is a most rekonstruált eseménytörténet alapján, hiszen például az apátfalvi csata kapcsán jó lenne megismerni, hogy Dózsa miért ide vezette az addigra már lázadóvá váló keresztes sereget, pontosabban annak elővédjét, ha tudta, hogy ott majd Bátori fegyveres csapataival találkozik majd. Miként valószínűleg azt — az ebben a kötetben még csak sejtetni engedett — okot is későbbi tanulmányok fogják részletesen vizsgálni, hogy a toborzást betiltó bulla kihirdetése után kialakult feszültséget, majd a keresztesek lázadóvá válásá, legalább annyira okozták az 1513-ban kétszer, illetve 1514 tavaszán is kirótt, az elmaradt hadjárat miatt végül feleslegesen behajtottnak tűnő adók, mint a résztvevőknek megígért búcsú elmaradása. Miként a fentiekből is kitűnhet, igen sokrétű, az 1514. évi eseményeket az elérhető források alapján az örökölt sémáktól markánsan eltérve tárgyaló tanulmánykötetet tart a kezében az olvasó. A kivitelezést — a borítót, a kötést, a jegyzetapparátust, a tanulmányokat kísérő térképeket és mellékleteket — tekintve is igényes kötet szerzői bátran léptek új utakra. Bátorságuk egyik legfontosabb hozadéka, hogy kötetükben az eddigiektől lényegesen eltérő nézőpontok jelentek meg, mind a Dózsa-féle mozgalom eseménytörténete, mind az előzmények és a következmények kapcsán, sőt, bátran kijelenthetjük, az egész JageUó-kort illetően is. Csak reményünket fejezhetjük ki, hogy ezek a komoly eredmények mielőbb utat találnak a szélesebb nagyközönség felé is. Szaszkó Elek
