Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján
KANIZSAI JÁNOS PÁLYAFUTÁSA ... A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN 467 még mindig nem Neuburgban, hanem Bécsben kelt. Nemcsak a már mondott összeg kifizetését tanúsította ebben Kanizsai, hanem egyben kötelezte is magát arra, hogy Neuburg átvételét követően fél éven belül visszaadja Orth uradalmát.117 A magyar főúr 1519 áprilisában újabb vámmentességi engedélyt nyert el.118 A neuburgi átvétel terminus ante quemjének Kanizsai egy 1519. augusztus 18-án Neuburgban kelt, eredeti oklevele számít.119 Hogy a jövőt tartósan itt, grófságának székhelyén képzelte-e el, miként azt az utókor logikusnak gondolná a rengeteg erőfeszítés, kifizetett pénz és nem utolsósorban az újra és újra kiállított, a szállítást megkönnyítő vámmentességi engedélyek alapján, csak feltételezzük, de nem tudjuk bizonyítani. Ha ez is állt szándékában, kérdéses, hogy ebből az elkövetkező két és fél évben, Kanizsai haláláig mi valósult meg ténylegesen. Annyi biztos, hogy Kanizsai Jánost Ferdinánd főherceg is megerősítette a grófságban 1521 szeptemberében.120 Balszerencsénkre, hiába maradtak fenn 1519-től nagy számban magánkiadványai, azok legnagyobb része — a mondott, 1519. augusztusi kivételtől eltekintve — kelethely és néha dátum nélküliek, így nem tájékoztatnak tartózkodási helyéről.121 Egyszóval alig valamit tudunk arról, hogy Kanizsai valóban áttette-e székhelyét a sok hercehurca után végre birtokba vett uradalomba, vagy maradt feleségével a bécsi polgárházukban. Annyi mindenesetre biztos, hogy 1520 pünkösdje előtt néhány nappal egy cseh főúrral, Albrecht ze Sternberkkel Neuburg am Innben fogadták egymást testvérré. A szerződés más szempontból is izgalmas számunkra. Van ugyanis egy kitétel a szerződésben, ami valószínűleg a megállapodás apropóját szolgáltathatta. Kanizsai három várára (Sárvár [„Sigat”], Kapuvár, Csepreg) — de ha azok nem lennének e célra elegendőek, akkor mindegyik jószágára — zálogösszegként 8 ezer magyar forintot kapott a cseh főúrtól, amit halála esetén az örökösöknek nem kellett rögtön visszafizetni.122 A zálog tárgyát képező magyarországijavakat azonban Kanizsai néhány éve már zálogba adta. Úgy tűnik, ez a körülmény egyik felet sem érdekelte, vagy a magyar főúr nem tartotta fontosnak, hogy erről is szót ejtsen. Egyszóval kevésbé örökösödési gondok moti117 ÖStA HHStA UR AUR 1519 V 12. 118 DL 25 605. 119 BHStA KB ÄA 985/2, föl. 194 (1519. aug. 18., eredeti). 120 ÖStA AVA FHKA Urkunden M-2162 (kiemelve [Sonderlegung]: Z-300). Eredeti őrzési helye: ÖStA AVA FHKA NOHA N/7/A, föl. 53. 121 Hiányzó kelethely: BHStA KB ÄA 985/2, föl. 227 (1520. febr. 13., eredeti), föl. 232 (1520. márc. 11., eredeti), föl. 241 (1520. fehr. 12., korabeli másolat), föl. 256-257 (1520. febr. 17., „eylenndt”, korabeli másolat), föl. 258-259 (1520. febr. 17., eredeti), föl. 270 (1520. márc. 2., eredeti), föl. 272 (1520. márc. 4. [„sambstag am viertn tag marci” - abban az évben azonban márc. 4. nem szombatra esett], korabeli másolat), BHStA KB ÄA 751, föl. 40 (1520. máj. 31., eredeti), BHStA KB ÄA 985/3, föl. 24 (1521. dec. 2. vagy 9., eredeti). - Hiányzó dátum, hiányzó kelethely: BHStA KB ÁA 985/2, föl. 185, föl. 200 (mind a kettő korabeli másolat és tartamilag megegyeznek). További és a DL-DF-adatbázisban regisztrálatlan oklevelek: DL 37 189., föl. 10v-llr (1515. febr. 14., Léka, korabeli másolat), DL 35 011., föl. 6r-v (1518. jún. 16.[?], s. 1., korabeli másolat). — E nagy forrásbőséget elsősorban annak köszönhetjük, hogy az új grófsággal több, itt most nem részletezendő helyi viszályt is megörökölt a magyar főúr. A forrásanyagot 1. BHStA KB ÁA 985/2, föl. 177-178., 184-277., KB ÁA 985/3, föl. 5-30., BHStA Hochstiftsliteralien Passau 751, föl. 39-42., 44—51., ill. 752, föl. 9-17., továbbá uo. Blechkastenarchiv, Kasten 69, Nr. 1. 122 DL 23 386. Ez az összeg körülbelül 10,5-11 ezer rajnai forintnak felelhetett meg.
