Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján
KANIZSAI JÁNOS PÁLYAFUTÁSA ... A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN 461 ral, Zsigmond lengyel királlyal tartandó találkozón résztvevő II. Ulászló ünnepi kíséretében kimutatható Kanizsai László is,83 de Kanizsai János is bizonyosan Bécsben tartózkodott.84 A bécsi királytalálkozó idején folytatott háttértárgyalások következtében nagyot lendült Kanizsai János ausztriai lakhatásának ügye. 1515. július 31-én I. Miksa császár ígéretet tett arra — miután a magyar főúr korábban 10 ezer,85 illetve Bécsben további 11 ezer rajnai forintot kifizetett —, hogy négy héten belül elfoglalhatja Neuburgot. Igaz, olyan feltétellel, hogy amíg a teljes összeget rendelkezésre nem bocsátotta, teljes körű földesúri jogokat nem gyakorolhat, a bevételeket továbbra is Sigmund von Haag szedheti be.86 1515. augusztus 3-án a magyar főúr végre megkapta Miksától a neuburgi grófi címet.87 Ellentétben a Jagelló-korban hasonló címet elnyerő más, bárói vagy hercegi címet elnyerő magyar urakkal — Sárkány Ambrus (1510, Ónod bárója), Korlátkövi Péter (1515), Szécsi Tamás (1516, Felsőlendva bárója), Perényi Imre (1517, Siklós hercege) — Kanizsai címe nem magyarországi uradalomra vonatkozott.88 Jóllehet egy a konstanzi zsinatról szóló leírásban már diem, quando primo solutio erit cum domino Iohanni de Kanysa, quod ad negotium nostrum et ad illum terminatum diem domum ire peroptime possumus, si exigerit hec voluntas, venire et redire per optime poterimus ad servitia serenissimi domini nostri...” - DL 25 563. Kanizsai János a tárgyalások során Lászlónak — valószínűleg név nélkül — olyan, egyébként őket illető várakról is említést tett, amelyeket a császár tart kezén. A fiatal főúr azonban nem volt tájékozott ez ügyben, és édesanyjától kért információt erre vonatkozólag (DL 25 565.). (Valószínűleg Szarvkőről eshetett szó.) 83 Krónikáink magyarul. I. Vál. és ford. Kulcsár Péter. Bp. 2006. (Történelmi források 3/1.) 149. (X. §). 84 Tévedésből Bartholinus Kanizsai Jánost II. Ulászló kíséretének tagjaként tünteti fel: „Regni Pannoniae Bohemiaeque Nomenclatura: [...] Principes viri ac Proceres: [...] Joan[es] Comes de Canitscha [...]” - Ricardus Bartholinus-. Hodoeporicun, id est, itinerarium reverendissimi in Christo patris et domini, d. Matthaei S. Angeli cardinalis Gurcensis, coadjutoris Saltzburgensis, generalisque Imperii locumtenentis, quaeque in conventu Maximiliani caesi aris | augíusti] serenissimorumque regum, Vladislai, Sigismundi, ac Ludovici, memoratu digna gesta sunt. In: Rerum Germanicarum scriptores varii, qui res in Germania et Imperio sub Friderico III., Maximiliano I. impleratoribus] memorabiliter gestas illo aevo litteris prodiderunt. II. Ex bibliotheca Marquardi Freheri consiliarii palatini, primum editus, nunc denuo recognitus curante Burcardo Gotthelffio Struvio. Argentorati 1717. 654. A Kanizsaiak pozsonyi és bécsi jelenlétére 1. még: Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején. Századok 122. (1988) 205. 85 Valószínűleg az 1514 augusztusában készített különféle dokumentumok közül azért maradt meg eredetiben csak a 10 ezer rajnai forintról szóló igazolás (ÖStA HHStA UR AUR 1514 VIII 8), még ha nem is 1514 nyarán került sor a törlesztésre, hanem valamivel később, mivel egyedül emögött volt tényleges kifizetés. Igaz, miként láttuk azt a már említett 1515. januári forrásokban (ÖStA HHStA UR AUR 1515 VII 31), a 40 ezerből csak 4 ezer forintot fizetett ki Kanizsai, azaz az első, 10 ezer forintos törlesztési forduló is legalább két részletből tevődött össze. 86 ÖStA HHStA UR AUR 1515 VII 31 (I. Miksa júl. 31-i ígérvényével, ill. a 40 ezerből 21 ezer rajnai forintról szóló, aug. 1-jén kelt nyugtájával), TLA Maximiliana XIII/466. Köszönöm Tringli Istvánnak, hogy megszerezte számomra e fontos forrás másolatát. 87 Kiadása: Körmendi T: Az Osl nemzetség i. m. 11-12. (helyesen - a DL-DF-adatbázissal szemben - aug. 3-i dátumot megadva; a DL 22 713. nyomán). Nem ismeri az oklevelet, és Kanizsai János grófi címének elnyerését a fentebb már idézett, 1510. évi I. Miksa-féle engedélyhez (DL 22 029.) köti a 2004-2008 között működő, K 47 001. sz. OTKA-projekt („A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16-17. században”, vezető kutató: Péter Katalin) máskülönben igen informatív és hasznos honlapja: http://archivum.piar.hU/arisztokrata/12rangemelesek.htm#grofbir (utolsó letöltés: 2015. aug. 29.). 88 Thurzó Elek bárósága (Pless/Pszczyna, Szilézia) szintén külföldi, de személye családja miatt roppant különleges.
