Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Sudár Balázs: Az Árpádok, Attila és a dinasztikus hagyományok
AZ ÁRPÁDOK, ATTILA ÉS A DINASZTIKUS HAGYOMÁNYOK 435 uralomhoz vezető folyamat — kezdeteinek számítanak. Velük kapcsolatban a dinasztia meghatározása és megnevezése kései fejlemény, a már létrejött hatalmi helyzetből nyúlnak vissza hozzájuk és nevezik meg a dinasztiát róluk. (Ennyiben esetleg fiktív szereplők is lehetnek.) Számos efféle példát ismerünk. A Transzoxániát uraló számánídák esetében a névadó Számán egyetlen települést alapított meg a 8. század első felében, és ami még fontosabb, áttért az iszlámra. A dinasztia azonban majd csak a 9. században, Iszmáil bin Ahmed (892-907) idején nyeri el a szultáni címet, és válik önálló hatalommá.14 Szeldzsuk valamikor a 10. század végén kiszakítja törzsét a tokuzoguz szövetségből, a birodalmat azonban majd csak unokája, Togrul bég alapítja meg 1037-ben.15 Oszmán Gázi egy kicsi nyugat-anatóliai államocska vezetője volt, aki azonban függetlenítette magát a szeldzsukoktól. Utódai több nemzedék alatt, szívós munkával építették az államot, míg az már komolyan vehető hatalmi helyzetbejutott.16 Némiképp hasonlít hozzájuk a szafavidák felemelkedése is, azzal a különbséggel, hogy Sejh Szafijuddín nem politikai dinasztiát, hanem dervisrendet alapított a 13-14. század fordulóján, amelyet csak Sah Iszmáil (1501-1524) alakított át politikai formációvá a 16. század elején.17 Esetükben tehát a dinasztia névadója, a „sarokpont” a birodalomalapítás előtt élt. Ugyanilyen logika alapján neveztek el számos másféle közösséget, pl. dervisrendet is a keleti világban. Mevláná Dzseláleddín Rúmít (1207-1273) a mevlevi dervisrend alapítójának tekintik, jóllehet ő valójában nem hozott létre tényleges szervezetet: azt majd csak tanítványad és fia, Baháuddín Veled fogják megtenni.18 Hadzsi Bektas Véli a 13. század közepe táján érkezett Anatóliába Közép-Azsiából, életrajza tulajdonképpen ismeretlen, csupán legendáriuma maradt fenn. Neve majd csak a 15. század második felétől fog jelölni egy vallási közösséget, a bektasi névvel illetett dervisrendet pedig csak a rend második alapítója, Bálim Szultán fogja létrehozni a 16. század legelején.19 2. Birodalomalapítók Egy másik lehetőség, amikor a vonatkozási pontot a birodalom alapítója képezi. O lényegében a semmiből egy komoly hatalmi pozíciót hoz létre, amelyet utódai örökölnek, akik majd az alapítóra fognak hivatkozni. A legnagyobbak között említendő Dzsingisz kán és Timur Lenk.20 De számos kisebb muszlim di14 Ebü Bekr Muhammed b. Ca’fer an-Nar§ahi: Tárih-i Buhárá. Ház. Erhan Göksu. Ankara 2013. 87-89.; Vámbéry Ármin: Bokhara története. Dunaszerdahely 2010. 93-94. 16 Tufán Gündiiz: Bozkirm Efendileri. Türkmenler Üzerine Makaleler. Istanbul 2009. 10-17. Claude Cohen: Le Malik-nameh et Thistoire des origines Seldjukides. Oriens 2. (1949: 1) 41-45. 16 Necdet Öztürk: Osmanli kroniklerine göre Ertugral Gazi. In: Osmanli imperatorluu’nun kuruluíj meselesi sempozyumu. Bilecik 2011. 22^19. 17 Re§at Ongören: Safiyüddin-i Erdebili. In: Türkiye Diyanet Vakfi Islam Ansiklopedisi 35. Istanbul 2008. 476-478.; Faruk Sümer: Safevi Devletinin kurulu§u ve geli§mesinde Anadolu Türklerinin Rolü. Ankara 1976. 1^12. 18 Abdülbaki Gölpmarli: Mevláná’dan sonra Mevlevilik. Istanbul 1983. 29-64. 19 John Kingsley Birge: The Bektashi order d Dervishes. London 1965. 22-78. 20 Dzsingisz leszármazottaira: Gizat Zholdangarovich Tabuldin - Marat Askenovich Nabiyev: World Genealogy of Chingizids. Paris 2015. Timur legitimációs rendszere: Beatrice Forbes Manz: