Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Sudár Balázs: Az Árpádok, Attila és a dinasztikus hagyományok
AZ ÁRPÁDOK, ATTILA ÉS A DINASZTIKUS HAGYOMÁNYOK 433 kely hagyomány azonban nem dinasztikus célzatú, sokkal inkább a magyar hun hagyománnyal rokonítható, és a népcsoport eredetét hivatott magyarázni.10 A bolgár hagyományt egy középkori uralkodói lista örökítette ránk.11 Az ószláv nyelvű szöveg három kéziratban maradt fenn, egy a 15., kettő pedig a 16. században keletkezett. A nagy időtáv ellenére egészen biztos — pl. az uralkodási idők régi török datálása alapján —, hogy a szövegek hitelesek. A lista a bolgár uralkodók sorát — uralkodási idejük megadásával — Umor trónra lépéséig, 766-ig adja meg. Aszparuchtól — vagy talán Kuvrattól — e sor többé-kevésbé megfelelőnek tűnik, baj az első két uralkodónál van. Az első, Avitokhol állítólag 300 évig uralkodott, utódjának, Imiknek „csak” 150 év jutott. Ha ettől eltekintünk is, kérdés marad bőven. A kulcsszereplő Irnik, akit általában Attila Ernák (Hernac) nevű fiával szokás azonosítani. Kérdés persze, hogy két hasonló nevű személy azonosítható-e. Belátható, hogy csupán ez meglehetősen gyenge érvet jelent. Problémát okoz az is, hogy ha az azonosítás megáll, akkor az apát miért Avitokholnak hívják, és miért nem Attilának. Harmadrészt mindkettejük a Dulo dinasztiából származik, ilyenről viszont Attila kapcsán sosem hallunk. Mindezek persze az adatok szegényességével akár magyarázhatóak is, de az egyetlen ténylegesen létező névhasonlóság kevés a bizonyossághoz. Tovább rontja a helyzetet a nevek történeti személyekkel való egyeztetése. A lista második fele többnyire a bizánci forrásokból ismert uralkodókkal azonosítható, s amennyiben Kurt valóban Kuber/Kuvrattal azonos, akkor ő a 7. század közepére datálható. Gosztun a maga 3 évével nem jelentős tényező, és amennyiben őelőtte valóban Irnik, előtte pedig Avitokhol uralkodott, akkor ők a 6. század végén, a 7. század első harmadában élhettek, 150-200 évvel a hun birodalom felbomlása után. Ebben az esetben tehát nem sok közük lehet Attilához és fiához, Ernákhoz. Ha a nyilvánvalóan hihetetlen uralkodási idők felől közelítjük a kérdést, akkor gondolhatunk arra, hogy az évek nagy száma a régiségre utal, arra, hogy ezen személyek esetleg jóval régebben éltek, mint Gosztun. (Másképpen fogalmazva: a lista készítője számos szereplőt kihagyott, és csak az ősökre emlékezett.) Ebben az esetben Irnik tényleg az 5. század közepére kerül, Avitokhol viszont a 2. századba. A forrást értelmezve Omeljan Pritsak úgy gondolta, hogy ez utóbbi információ így esetleg egy ázsiai hun san-jüre vonatkozhatna. Ez esetben viszont Attila kimarad a listából. Sajnos minden efféle konstrukcióval parttalan és bizonyíthatatlan találgatásokba bonyolódunk, ami legjobb esetben is az Attilától való leszármazás gyenge feltételezésére adhat módot, bizonyítékként viszont nemigen használható. Érdemes arra is felfigyelnünk, hogy Avitokhol nem dinasztiaalapító, hanem mindössze egy olyan tagja a családnak, akit a lista elsőként sorol fel, ennek okát azonban nem ismerjük. Maga a család az egyébként ismeretlen Dulóra vezeti magát vissza. (Egyes nézetek szerint Dulo Mao-tunnal, a nagy 10 A kérdés mindamellett további elemzéseket igényelne. A székely hun-hagyományokról: Kordé Zoltán-. Gondolatok a székely eredetkérdésről. Aetas 1997: 2-3, 21-30.; Uő: Néhány gondolat a Csaba-problémáról. Acta Historica 103. (1996) 57-65. 11 Steven Rúnámon: A history of the First Bulgarian Empire. London 1930. 272-281.; Omeljan Pritsak: Die bulgarische Fürstenliste und die Sprache der Protobulgaren. Wiesbaden 1955.; Peter Dobrev: Universum Protobulgaricum: Inscriptions and Alphabet of the Proto-Bulgarians. I. Dublin 1996. http://www.kroraina.com/pb_lang/pbl_3_l .html
