Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Novák Veronika: Megszentelt útvonalak - megszerzett útvonalak. Körmeneti térhasználat és hatalom a 15-16. századi Párizsban
KÖRMENETI TÉRHASZNÁLAT ÉS HATALOM A 15-16. SZÁZADI PÁRIZSBAN 429 A kormányzat és a városi intézmények által kézben tartott specializálódó és kétpólusú rendszert bontották meg időnként a tér szétforgácsolódását hozó körmenetsorozatok, amelyek az 1580-as évek folyamán (1583-1584 és 1589), a korábbi gyakorlattól eltérve, valójában a meggyengülő királyi hatalommal szemben felemelkedő ultrakatolikus Liga és az általa befolyásolt, pánikba esett párizsiak többé-kevésbé spontán (de semmiképpen sem hivatalos) kezdeményezéseinek tarthatók." A központi, intézményes, hivatalos formákkal szemben ezek a körmenetek a város valamennyi negyedét érintették, és a kisebb közösségek vezetői, a királlyal elégedetlen plébánosok, a városnegyedek elöljárói mozgatták a szálakat. Denis Crouzet elemzései szerint a közösség által szervezett körmenetek a mennyei Jeruzsálemhez tették hasonlóvá Párizst.99 100 Elizabeth Crouzet-Pavan a velencei köztér vizsgálatánál állapította meg, hogy a városi hatalom olyan sikeresen tette saját központi tereit (Szent Márk tér és Rialto) a városi élet megkérdőjelezhetetlen központjává a 14-15. században, hogy az ezzel szembeszegülő megmozdulások is ugyanezeket a helyszíneket választották a tiltakozás kifejezésére, mivel a helyi közösségek központjai elveszítették szimbolikus jelentőségüket.101 A 16. századi Párizsban láthatólag nem ez a helyzet: az egyre egyértelműbben kirajzolódó központ és a régi szentélyek tekintélyvesztése mellett a körmenetek válságos időszakokban (természeti katasztrófák és a Sainte-Geneviéve apátság, szentségtörés és az érintett templomok engesztelő felkeresése) más helyszíneket is láthatóvá tettek, a királlyal szembehelyezkedő városi erők pedig saját tereiket, plébániai körmeneteiket tudták igen erős szimbolikus tartalommal megtölteni. CONSECRATED ITINERARIES - CONTROLLED ITINERARIES. PROCESSIONAL SPACE AND POWER IN FIFTEENTH-SIXTEENTH CENTURY PARIS by Novak Veronika (Summary) The study explores the changing uses of space in Parisian processions during the fifteenth and sixteenth centuries. The analysis is based on local narrative sources, chronicles and diaries, and thus encompasses the most visible part of the processional practices, the extraordinary processions imploring divine help for actual meteorological or political crises and also the thanksgiving processions reflecting on victories, peace treaties and dynastic events.The end of the Middle Ages experienced a multifaceted and colourful processional culture, with a great variety of itineraries adopted in the Parisian urban space. Concerning the early modem era and the tentatives of strenghtening royal power, a certain uniformisation of the practices is described in modem historiography. 99 Ennyiben talán párhuzamba hozhatók az éppen ekkor, 1588. május 12-én „feltalált” barikádokkal is, lásd Denis Richet: Les barricades á Paris le 12 mai 1588. Annales ESC 45. (1990: 2. sz.) 383-395. 100 Crouzet, D.: Les guerriers i. m. II. 361., 382. 101 Elisabeth Crouzet-Pavan: Cultures et contre-cultures: ä propos des logiques spatiales de Tespace public vénitien. In: Shaping urban identity in late medieval Europe. Ed. Marc Boone - Peter Stabel. Leuven-Apeldoorn 2000. 89-108.
