Századok – 2016

2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)

42 EROS VILMOS Igazad van, hogy Tolnaiék kezdeményezésének nem volt az a hatása, ame­lyet neki Mályusz tulajdonít233... Mályusz, mikor a linzi békére visszanyúl, hivatkozhatott volna az 1608-diki országgyűlésre is, mely másfél esztendő küzdelmei után a jobbágy­ságnak is (‘villis’)megadta a szabad vallásgyakorlat jogát234; azt a jogát, mely­nek kihagyása miatt az 1606 decemberi kassai gyűlés a bécsi békét visszavetet­te235. - Szép vonás ez a józanul és békésen gondolkodó rendektől (még ha bizo­nyos közönyösségből eredt volna is) szemben azzal a kölcsönös türelmetlenség­gel, mely nemcsak a két fél egyházi embereit, hanem erős világi elemeket is (pl. a ‘pápista’-gyűlölő hajdúságot) fűtötte. - Ezért az 1608-diki szép vonást a ma­gyar fejlődés amaz önelvűsége alá szeretném ordinálni236, amelyet Horváth Já­nos237 kedves barátunk nevez így, s melyre Te is hivatkozol.238” FÜGGELÉK II\A. Gálócsy Árpád röpirata, 1930-ból:239 „Én is igaz történelmet Írok! (sic.)240 De IGAZ történeteket! 233 Vö. ehhez még Károlyi Árpád 1934-es megjegyzései a Magyar Történethez MTA KK 766\11. 234 Vö. Megjegyzések. Valamint a kérdéskör társadalomtörténeti megközelítésére. Szabó Ist­ván: A jobbágy vallásügye. In. Uő: Tanulmányok a magyar parasztság történetéhez. Budapest, Te­leki Pál Tudományos Intézet, 1948. 203-265. 235 Vö. Károlyi Árpád korábbi műve/i minderről, amelyekre utal Fazekas Árpád Károlyi, i. m. 236 Rendelni (latin). 237 Horváth-Szekfű viszonyhoz legújabban vö. Korompay János: Szekfű Gyula és Horváth Já­nos barátságának dokumentumai. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyu­la és a magyar történetírás a 20. század első felében. (Szerk. Ujváry Gábor, a szerkesztő munkatár­sa Nagy József Zsigmondi Ráció Kiadó, Budapest. 2011. 28-34. 238 Y5 Szekfű Gy.: Magyar Történet, i. m. 239 Vö. még (a teljes szöveget kissé az eredetitől eltérően közölve, nem az eredeti kiemelések­kel, értelmezés nélkül) Dénes I. Z.: A történelmi Magyarország eszménye. I.m. 271. o. A röpirat ke­letkezésének körülményeihez a következőket érdemes hozzáfűzni: az Országos Széchényi Könyvtár Kacziány-hagyatékában 3 irat is található mindezzel kapcsolatban, amelyek közül különösen az első fontos számunkra (vö. Függelék II\b). Ez egy tanúsítvány Barátossy Balogh Benedek igazgató­nak írt levélből, amelyet Gálócsy a korábban már vázolt per során bemutatott. Ennek tartalma sze­rint néhány évvel azelőtt Ballagi Aladár (!!!) mesélte a történetet Kuszkó Istvánnak és Fery Aladár­nak: 1904-ben Thallóczy Lajos felajánlott egy kéziratban lévő kötetet Perczel Mórnak (hírlapíró, később Komárom vármegye főispánja), hogy azzal ellensúlyozzák a Rákóczi kultuszt, kielégítsék az udvar ilyen irányú igényeit, s Perczel számára biztosítsák az előrejutást. Kuszkó István ezután egy hírt közölt az általa szerkesztett „Történelmi Levelek a Magyarország újjáépítésére alakul Röneszánsz Szövetség Tájékoztató Sorai-ban (1929.2. sz.). Ballagi a megjelent cikkel egyetértett, majd Kacziány találkozott Perczel Mórral, hogy a leírtakat megerősítse. A tanúk aláírása 1929. ja­nuár 10 és 12, a közjegyző hitelezése 1930. március 18-iki keltezésű az iraton. Az ügyhöz még kap­csolódik, hogy a Budapesti Hírlap 1930. november 23-i számában „Thallóczy Lajos és a száműzött Rákóczi” című cikkében Horánszky Lajos történész károgó varjaknak nevezte Thallóczy támadóit, ezért Gálócsy feljelentést tett, s Horánszkyt becsületsértés miatt elítélték. Az itteni adatokért részben volt tanítványomnak, Lisztes Nikolettnek mondok köszönetét, aki jelenleg PhD értekezését készítve kutat a Kacziány-hagyatékban. 240 Kiemelések itt is és a következőkben is az eredetiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom