Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Novák Veronika: Megszentelt útvonalak - megszerzett útvonalak. Körmeneti térhasználat és hatalom a 15-16. századi Párizsban
414 NOVÁK VERONIKA városháznak otthont adó Gréve tér azonban ettől kissé távolabb helyezkedett el, ennek közelében állt a Saint-Jean-en-Gréve plébániatemplom. Az 1200 körül épült falakon túl, ám a 14. században emelt, tágasabb falrendszeren belül itt is nagy múltú szerzetesrendek épületeit találjuk: egymástól nem messze állt a város északi végén a Saint-Martin-des-Champs perjelség és az ekkoriban már az ispotályosok kezén lévő Temple fallal körülzárt birtoka. Keletre, a Bastille- Saint-Antoine erődjének közelében, a 15. században királyi rezidenciaként működő Saint-Pol és Tournelles paloták falai mellett emelkedett egyrészt a Celesztinusok rendháza, amelyben a 15. századtól kezdve számos arisztokrata választott sírhelyet magának, másrészt pedig a Sainte-Catherine-du-Val-des- Ecoliers perjelsége és temploma. A párizsi egyházi körkép tehát igen változatos, a plébániatemplomok, rendházak, az egyetemi kollégiumok egy rendkívül telített, ereklyékben és hagyományokban gazdag teret hoztak létre, melynek még egy plusz dimenziót adott a 17. századig fennmaradt egyházi (és világi) földesuraságok létezése, mert ez pénzügyi és igazságszolgáltatási függőségek kusza halmazává tette a városi utcák és térfelosztások egyébként is komplex rendszerét.28 Politikum és a körmenetek gyakorlata A vizsgált korszak tehát számos alkalmat biztosított az aktuális események és a körmeneti forma összekapcsolására. Valójában azt is látnunk kell, hogy az ilyen különleges körmentek rendszeres alkalmazása a 15. század elején még nagyon friss keletűnek számított. A középkor végének évszázadai egyébként is a körmeneti kultúra felvirágzását hozták, a ceremónia színesedése, gazdagodása mellett új műfajok megjelenésével vagy gyakorivá válásával: a vezeklő menetek divatjával vagy éppen az eucharisztia megünneplésének (Űrnap) processziós formájával.29 Ilyen újonnan elterjedt műfajnak tarthatjuk a speciális, aktualitáshoz kötődő körmeneteket is. Ezeket a ceremóniákat az eseményekhez való kapcsolódásuk alapján két csoportba tudjuk osztani. Az első csoportba azok tartoznak, amelyekhez veszély esetén folyamodtak, mint egy ostrom, hadjárat, a király betegsége vagy éppen a királyság általános válsága: ezek az isteni irgalomért könyörgő körmenetek, amelyek Párizsban a 14. század végétől váltak gyakoribbá. A különleges körmeneteket vizsgáló Bemard Guenée a hivatalos processziók nagy részét szervező Notre-Dame székeskáptalanának káptalani feljegyzéseit vizsgálta át, és arra az eredményre jutott, hogy míg a 14. században 1380 előtt egyetlen könyörgő körmenetet rendeltek el, addig VI. Károly uralkodásának (1380-1422) évtizedei alatt évente átlagosan 4 körmenetet tartottak, vagyis a vizsgált forrás által lefedett 29 év alatt összesen 110-et.30 Az egyes válságos helyzetekben tar28 Erről lásd: Simone Roux: Bornes et limites dans Paris ä la fin du Moyen Age. Médiévales 28. (1995: 1. sz.) 129-137.; Boris Bove et alKözel és távol: kísérletek a késő középkori megélt tér rekonstrukciójára. Korall 45. (2011) 9-14. 29 Chiffoleau, J.\ Les processions i. m. 43. 30 Guenée, B.: Liturgie et politique i. m. 26.
