Századok – 2016

2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: A magyarországi Jagellók és a német lovagrend Brandenburgi Albert nagymester idején (1511-1525)

A MAGYARORSZÁGI JAGELLÓK ÉS A NÉMET LOVAGREND ... (1511-1525) 401 mek, a magyar-cseh király és a pápa közvetítői kísérlete csődöt mondott, a biro­dalmi fejedelmek szorgalmazására 1520. június végén V Károly császár is be­avatkozott az eseményekbe. Június 26-án levelet küldött a lengyel királyhoz, amelyben közölte, hogy császári követeket küld Lengyelországba a háború be­szüntetése érdekében.115 A császári fellépés hatására a lovagrend és a lengyel udvar között közvetlen fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek,116 de érdemi elő­relépés most sem történt, a harcok tovább folytatódtak. Zsigmond király a len­gyel hadi sikerek,117 a nagymester pedig Moszkva pénzügyi és katonai támoga­tásra vonatkozó ígéretei118 miatt vonakodott a megegyezéstől. 1520. október 21-én V Károly emiatt levelet is írt Königsbergbe, amelyben kérte a nagymes­tert, hogy kössön fegyverszünetet Lengyelországgal, amíg a békeközvetítéssel megbízott követei megérkeznek.119 A fegyverszünet elérésében II. Lajos ma­­gyar-cseh király továbbra is aktív szerepet vállalt. Megbízottja, Akosházi Sár­kány Ambrus 1520. október végén részletesen tájékoztatta a nagymestert a len­gyel féllel folytatott tárgyalásairól.120 Albert november végén levélben köszönte meg Lajos királynak, hogy közvetítőt küldött Lengyelországba.121 A császári küldöttség 1521 elején érkezett meg Thorn városába, de csak annyit tudott el­érni, hogy április 7-én a felek a status quo alapján négy évre szóló fegyverszüne­tet kötöttek. Ennek értelmében a vitatott kérdéseket egy döntőbíróságnak kell majd rendezni, amelyben V Károly császár, vagy elfoglaltsága esetén a Biroda­lom helytartója, a császár testvére, Ferdinánd főherceg mellett II. Lajos ma­gyar-cseh király, a szász herceg, valamint több német és magyar főpap kapna helyet.122 Egy 1521. március 21-én kelt levél tanúsága szerint a fegyverszüneti tárgyalásokon a császár megbízottai mellett a magyarországi Jagelló uralkodó követe is részt vett.123 Abban, hogy a tárgyalásokon, illetve a létrehozandó dön­tőbíróságban kitüntetett szerep jutott II. Lajos királynak, minden bizonnyal közrejátszott az 1515. évi bécsi egyezmény realizálódása. 1521 nyarára várták Lajos feleségének, Máriának (V Károly császár húgának, Ferdinánd főherceg nővérének) Budára érkezését, s vele együtt újabb németek Magyarországra jö­vetelét, ami még jobban megnövelte a nagymester testvérének, Brandenburgi Györgynek a szerepét a magyar politika formálásában.124 125 A moszkvai nagyfeje­delem pénzbeli támogatással igyekezett megakadályozni a fegyverszünetet és a lovagrendet a háború folytatására bírni. 1521. május 27-én azt írta a nagymes­ternek, hogy a Lengyelország elleni küzdelemhez szükséges pénz már Ples­­kauban van.126 Az orosz támogatás, valamint a császár és a magyarországi Ja­115 Regesta 1,3. Nr. 23842. 116 Regesta 1,3. Nr. 23869., 23887., 23922. 117 Regesta 1,3. Nr. 23957., 23981., 24049., 24087., 24269. 118 Regesta 1,3. Nr. 23865., 23981. 119 Regesta 1,3. Nr. 24265. 120 Regesta 1,3. Nr. 24266. 121 Regesta 1,3. Nr. 24355. 122 Regesta II. Nr. 4051. 123 Regesta 1,3. Nr. 24728. 124 Kulcsár P: A Jagelló-kor i. m. 180. 125 Regesta 1,3. Nr. 24872.

Next

/
Oldalképek
Tartalom