Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: A magyarországi Jagellók és a német lovagrend Brandenburgi Albert nagymester idején (1511-1525)
398 PÓSÁN LÁSZLÓ mációk mellett arra is volt példa, hogy a litván nagyfejedelemség területén áthaladó, Moszkvába tartó lovagrendi futárokat sikerült elfogni.85 A porosz-lengyel viszonyt migrációs kérdések is nehezítették. Zsigmond király például 1516 őszén több levelében is sérelmezte, hogy a lovagrend befogadta a lengyel és litván területekről elszökött jobbágyokat.86 Ilyen külpolitikai körülmények között némileg hűvösebbé vált a magyarországi Jagellók és a Német Lovagrend közötti kapcsolat. Érzékelhetően megritkult a Buda-Königsberg közötti levelezés, és ezek a levelek már nem politikai kérdésekkel foglalkoztak. Az ifjú Lajos király, vagy Brandenburgi György például 1516 májusában csak azért írt a nagymesternek, hogy egy Sigmund Daniel von Henningdorf nevű német nemest vegyék fel a lovagrendbe.87 1517 márciusában a Német Lovagrend és a moszkvai nagyfejedelem katonai szövetséget kötött a lengyel-litván állam ellen.88 1517. augusztus végén a nagymester megtiltotta, hogy Kelet-Poroszországból bármiféle élelmiszert exportáljanak Ermlandba. A kelet-poroszországi Balga és Heiligenbeil (Mamonovo) térségéből lovas portyázók törtek be Ermland földjére, ahol felperzselték Mehlsack (Pieni^zno) elővárosát, a Braunsberg (Braniewo) melletti püspöki birtokról pedig elhajtották a ménest.89 Az 1517. év végén a Hohenzollern-ház nagy családi gyűlése Berlinben úgy határozott, hogy segíteni fogják Albertet és a lovagrendet a Lengyelország elleni háborúban. Ugyanezt ígérte Frigyes szász herceg, a mainzi érsek és a lovagrend livóniai ága is.90 A német fejedelmek jóindulatát a nagymester — ahogyan korábban is tette — ajándékokkal igyekezett megnyerni. 1516 novemberében testvérének, a brandenburgi őrgrófnak lovakat, feleségének pedig kutyákat és macskákat küldött ajándékba.91 1516 decemberében Frigyes szász herceg és Hermann kölni érsek, 1517 januárjában pedig Richárd trieri és Albert mainzi érsek köszönte meg az ajándékba küldött sólymokat.92 Az 1517-re vagy 1518-ra tervezett és előkészített Lengyelország elleni háborúból azonban semmi sem lett. 1517 márciusában X. Leo pápa egy török elleni keresztes háború tervét vetette fel, amit a császár fő ellenfele, a francia király a kezdetektől támogatott. Emiatt Miksa is felkarolta a keresztes háború ügyét, s ennek érdekében mindent megtett a lovagrend és Lengyelország közötti béke fenntartására. A török elleni közös keresztény fellépés lehetősége arra késztette a pápát, hogy felállítson egy bíborosokból álló küldöttséget. Ennek volt a feladata, hogy az 1518. március 6-ki „Considerantes ac anime revolventes generale Consilium” kezdetű pápai bulla alapján békét teremtsen Európában, és pénzt mobilizáljon a tervezett hadjárathoz.93 Ezek a fejlemények meghiúsí85 Regesta 1,3. Nr. 20952., 20990. 86 Regesta 1,3. Nr. 21083., 21092., 21101. 87 Regesta 1,3. Nr. 20868., 20870. 88 Sach, M. : Hat Karl V i. m. 354. 89 Kolberg, J: Ermland im Kriege des Jahres 1520. i. m. 217-218. 90 Sach, M.: Hochmeister und Grossfürst i. m. 375. 91 Regesta 1,3. Nr. 21088., 21089. 92 Regesta 1,3. Nr. 21114., 21153., 21198., 21208. 93 Setton: The Papacy and the Levant 169-170.; Georg Wagner: Der letzte Türkenkreuzzugsplan Kaiser Maximilians I. aus dem Jahre 1517. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 77 (1969) 314-353. itt: 321.
