Századok – 2016

2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: A magyarországi Jagellók és a német lovagrend Brandenburgi Albert nagymester idején (1511-1525)

398 PÓSÁN LÁSZLÓ mációk mellett arra is volt példa, hogy a litván nagyfejedelemség területén át­haladó, Moszkvába tartó lovagrendi futárokat sikerült elfogni.85 A porosz-len­gyel viszonyt migrációs kérdések is nehezítették. Zsigmond király például 1516 őszén több levelében is sérelmezte, hogy a lovagrend befogadta a lengyel és lit­ván területekről elszökött jobbágyokat.86 Ilyen külpolitikai körülmények között némileg hűvösebbé vált a magyarországi Jagellók és a Német Lovagrend közöt­ti kapcsolat. Érzékelhetően megritkult a Buda-Königsberg közötti levelezés, és ezek a levelek már nem politikai kérdésekkel foglalkoztak. Az ifjú Lajos király, vagy Brandenburgi György például 1516 májusában csak azért írt a nagymes­ternek, hogy egy Sigmund Daniel von Henningdorf nevű német nemest vegyék fel a lovagrendbe.87 1517 márciusában a Német Lovagrend és a moszkvai nagy­fejedelem katonai szövetséget kötött a lengyel-litván állam ellen.88 1517. au­gusztus végén a nagymester megtiltotta, hogy Kelet-Poroszországból bármiféle élelmiszert exportáljanak Ermlandba. A kelet-poroszországi Balga és Heiligen­beil (Mamonovo) térségéből lovas portyázók törtek be Ermland földjére, ahol felperzselték Mehlsack (Pieni^zno) elővárosát, a Braunsberg (Braniewo) mel­letti püspöki birtokról pedig elhajtották a ménest.89 Az 1517. év végén a Hohen­­zollern-ház nagy családi gyűlése Berlinben úgy határozott, hogy segíteni fogják Albertet és a lovagrendet a Lengyelország elleni háborúban. Ugyanezt ígérte Frigyes szász herceg, a mainzi érsek és a lovagrend livóniai ága is.90 A német fe­jedelmek jóindulatát a nagymester — ahogyan korábban is tette — ajándékok­kal igyekezett megnyerni. 1516 novemberében testvérének, a brandenburgi őr­grófnak lovakat, feleségének pedig kutyákat és macskákat küldött ajándékba.91 1516 decemberében Frigyes szász herceg és Hermann kölni érsek, 1517 január­jában pedig Richárd trieri és Albert mainzi érsek köszönte meg az ajándékba küldött sólymokat.92 Az 1517-re vagy 1518-ra tervezett és előkészített Lengyelország elleni há­borúból azonban semmi sem lett. 1517 márciusában X. Leo pápa egy török elle­ni keresztes háború tervét vetette fel, amit a császár fő ellenfele, a francia ki­rály a kezdetektől támogatott. Emiatt Miksa is felkarolta a keresztes háború ügyét, s ennek érdekében mindent megtett a lovagrend és Lengyelország közöt­ti béke fenntartására. A török elleni közös keresztény fellépés lehetősége arra késztette a pápát, hogy felállítson egy bíborosokból álló küldöttséget. Ennek volt a feladata, hogy az 1518. március 6-ki „Considerantes ac anime revolventes generale Consilium” kezdetű pápai bulla alapján békét teremtsen Európában, és pénzt mobilizáljon a tervezett hadjárathoz.93 Ezek a fejlemények meghiúsí­85 Regesta 1,3. Nr. 20952., 20990. 86 Regesta 1,3. Nr. 21083., 21092., 21101. 87 Regesta 1,3. Nr. 20868., 20870. 88 Sach, M. : Hat Karl V i. m. 354. 89 Kolberg, J: Ermland im Kriege des Jahres 1520. i. m. 217-218. 90 Sach, M.: Hochmeister und Grossfürst i. m. 375. 91 Regesta 1,3. Nr. 21088., 21089. 92 Regesta 1,3. Nr. 21114., 21153., 21198., 21208. 93 Setton: The Papacy and the Levant 169-170.; Georg Wagner: Der letzte Türkenkreuzzugs­plan Kaiser Maximilians I. aus dem Jahre 1517. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 77 (1969) 314-353. itt: 321.

Next

/
Oldalképek
Tartalom