Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Pápai követek a Mohács előtti Magyarországon
372 NEMES GABOR rökök elleni hadjárat és a keresztény fejedelmek összefogásának — különösen a lengyelek és a Német Lovagrend közötti béke — ügyében tájékoztatta a megjelenteket a Szentszék álláspontjáról.16 VI. Adorján ugyanis — aki szeptember 14-én váratlanul elhunyt — a plocki püspökségre a Rómában követi megbízatást ellátó Erazm Ciolek halála után nem Rafal Leszczynski przemysli püspököt, hanem Brandenburgi János Albertnek, a Német Lovagrend nagymesterének Albert nevű öccsét nevezte ki abban a reményben, hogy ezáltal elősegítheti a két fél közeledését. Vio a legátusi kiadásait — a bíboros tudta és egyetértése nélkül — részben a püspökségben beszedett péterfillérekből kívánta fedezni, így ez erősen hátráltatta a bíboros tárgyalási pozícióit.17 November 10-én egyébként — mikor a találkozó már Pozsonyban folytatódott — a legátus felszólalt a lutheri eretnekség teijedése ellen is.18 A Budán székelő legátus nemcsak diplomáciai feladatokat bonyolított le, hanem jelenléte jó alkalmat teremtett arra, hogy a különböző egyházi előírások alól kizárólag a pápa számára fenntartott felmentések ügyében hozzá forduljanak.19 Kíséretéről keveset tudunk: titkára és ügyhallgatója Giambattista Flavio,20 az oklevelek kiállításáért fizetendő taxák és a pecsételés ügyintézője 16 Krzysztof Szydlowiecki naplója i. m. 31-32., jelenlétéről 18., 20., 25., 28., 37., 49. Mindenszentek ünnepén a szentmisén történt incidensről 1. i. m. 58. Az ünnepi szentmisék után a legátusnak volt joga áldást adni, erre 1. még i. m. 66. VII. Kelemen pápa megválasztásának hírére a misét maga a bíboros celebrálta, 1. i. m. 93.; Fraknói V: Magyarország és a Szentszék i. m. II. 332. 17 Krzysztof Szydlowiecki naplója i. m. 73. A plocki püspökség ügyének összefoglalását 1. Kasza Péter: Egy magyar diplomata lengyel szolgálatban. (Újabb források Brodarics István római követi működéséhez). Irodalomtörténeti Közlemények 113. (2009) 593-605., 1. még: Augustin Theiner: Vetera monumenta Poloniae et Lithuaniae gentiumque finitimarum historiam illustrantia I—III. Roma 1860-1863. II. 411., n. 429.; 413., n. 431.; Kasza P. Epistulae i. m. 61-66., n. 12-15.; 68-69., n. 17.; 71-74., n. 19.; 77-78., n. 22.; 84-85., n. 26. Rafal Leszczynski még 1525 őszén sem tudta a bíborost megillető összeget elküldeni Burgiónak, mert a káptalan ezt megakadályozta, erről 1. Tomicki levelét és Burgio jelentését: Henricus Damianus Wojtyksa: Acta Nuntiaturae Polonae II: Zacharias Ferreri (1519-1521) et nuntii minores (1522-1553). Roma 1992. 194-196., n. 20.; Relationes oratorum pontificiorum i. m. 267-271., n. 68., 271. - VI. Adóiján pápa több esetben élt ezzel a finanszírozási módszerrel, 1. Stöue, E.: Vio i. m. 572. 18 Krzysztof Szydlowiecki naplója i. m. 65., 88. 19 1.) 1523. aug. 24. MNL OL DL 74 679. és 74 763. (reg.: Bónis György. Szentszéki regeszták. [Jogtörténeti Tár 1/1] Bp. 1997. 609., n. 4318.) 2.) 1523. szept. 5. MNL OL DL 25 312., kiad.: Kalous, A.: Plenitudo potestatis i. m. 379. 3.) 1523. nov. 8. MNL OL Diplomatikai Fényképgyűjtemény (DF) 279 847. és 279 848. 4.) 1523. nov. 15. Bayerisches Hauptstaatsarchiv (BayHStA) Hochstift Passau, Urkunden n. 2990. http://monasterium.net/mom/DE-BayHStA/HUPassau/2990/charter 5.) 1523. nov. 30. BayHStA Hochstift Passau, Urkunden n. 2995. http://monasterium.net/mom/DE-BayHStA/ HUPassau/2995/charter 6.) 1523. nov. 30. BayHStA Hochstift Passau, Urkunden n. 2996. http://monasterium.net/mom/DE-BayHStA/HUPassau/2996/charter (A letöltés ideje: 2015. dec. 21.) 7.) 1523. dec. 4. MNL OL DF 218 183. 8.) 1524. márc. 11. MNL OL DL 50 506. (reg.: Bónis Gy.: Szentszéki regeszták i. m. 611., n. 4332.) 9.) 1524. ápr. 24. MNL OL DF 249 068., máj. 8-i kelettel említi: Kelényi B. Ottó: Iparosok és kereskedők Budán és Pesten a középkorbem. Budapest Régiségei 13. (1943) 319-334., 326. 20 1482-ben született L’Aquilában, a padovai egyetemen tanult filozófiát. Majd Rómába ment, ahol Vio bíboros titkára lett. In librum lob commentarii c., Rómában 1535-ben megjelent kötetében a szerző életrajzát is ő írta. Vio halála után Agostino Trivulzio bíboros szolgálatába állt, 1544-ben hunyt el Rómában. L. Alfonso Dragonetti: Le vite degli illustri Aquilani. Aquila 1847. 125-127.; Paul Kalkoff: G. B. Flavio als Biograph Kaietans und sein Berich über Luthers Verhör in Augsburg. Zeitschrift für Kirchegeschichte 33. (1912) 240-267.
