Századok – 2016
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gyöngyössy Márton: Főúri pénzverési jogosultak a 15. századi Magyarországon
FŐÚRI PÉNZVERÉS! JOGOSULTAK A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 351 lyeknek első tagja egyetlen, vitatott esetet leszámítva, következetesen „W” — jelentős pénzveréssel kell számolnunk, és az itteni verde valószínűleg az 1450- es években is üzemben volt.32 Pécsi verdejegyet („P”) már a CNH II. 147/148. típust megelőző pénzekről is ismerünk. A pénzverő 1440-1444 között folyamatosan üzemelt, de az Albeni Henrik püspöksége idején készült véretekkel lezárult a pécsi pénzverés története.33 Dominis János (Giovanni de Dominis) a koronázáskor még zenggi püspök volt, később került csak a váradi püspöki székbe. I. Ulászló „V” verdejegyű pénzeit zömmel Nagyváradhoz kapcsolja a numizmatikai kutatás. Az itteni pénzverés írott forrással is igazolható.34 A CNH II. 147/148. „I” verdejegyű példányait Pohl Artúr szerint Gyulafehérvárott, Lépes György püspöksége idején verhették. Ajegyek alapján — az 1442-es évet leszámítva — folyamatosan, tehát Lépes püspök halála után is működhetett a püspöki pénzverőház. 1443-ban Újlaki Miklós tűnik fel, mint a püspökség „kormányzója és különleges védője”, nyilván a pénzverést is irányította mindaddig, amíg a püspöki szék betöltetlen volt: Lépes püspök utódja (Labiszyn-i Máté) csak 1445-ben kapta meg a pápai megerősítést.35 A verdejehogy Gatalóci püspök Rómától csak 1451-ben kért engedélyt arra, hogy segédpüspököt vehessen maga mellé. Az engedélyt 1452-ben meg is kapta arra, hogy Bodó Miklós fehérvári prépost a koadjutora lehessen: Fedeles Tamás: Két 15. századi pécsi prépost i. m. 36. (46. jegyzet). Bodó Miklós pályafutása: Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók idején. (A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával). (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 12.) Bp. 1994. 338-339., Kubinyi András: A székesfehérvári prépostok szerepe az államkormányzatban. In: Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Bp. 1999. (eredetileg megjelent: A székesfehérvári Boldogasszony bazilika történeti jelentősége. Az 1996. május 16-án rendezett tudományos tanácskozás előadásai. Szerkesztette Farkas Gábor. (Közlemények Székesfehérvár város történetéből) Székesfehérvár, 1996. 154-162.) 102-104. 32 Huszár Lajos a veszprémi püspöki pénzverést az 1440-1446 közötti időszakra tette: Huszár L.: Pénzverés Veszprémben i. m. 203. Pohl Artúr az ezüstpénzek verdejegyeit összefoglaló könyvében közöl olyan 1453-1454-re keltezhető, rossz minőségű, billonvereteken (CNH II. 180/179.) látható jegyeket (Mzz. 186B-3, 186B-4, 186B-5), amelyek azonosak az 1440-es évek veszprémi jegyeivel: Pohl Artur: V László pénzverése (1453-1457). Numizmatikai Közlöny 70-71. (1971-1972) 52., 55. Ezek a veretek eléggé gyanúsnak tűnnek, ráadásul a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának törzsgyűjteményében sincsenek ilyen darabok. 33 A pécsi püspöki pénzverés: Pohl A.: I. Ulászló király i. m. 53-55., Ujszászi R.: Pénzverési problémák i. m. 73-74., Uő: Egy elfeledett Albert dénár i. m. 7-8. (18. jegyzet). A lotharingiai származású Albeni Henrik garamszentbenedeki (1406-1407), majd kolozsmonostori (1407-1421) apát volt, mielőtt pécsi püspök (1421-1444) lett: Mályusz E.: Zsigmond király i. m. 47., 282. (132. jegyzet), Engel P: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 73., II. 10., Fedeles Tamás: A 14. század derekától Mohácsig. In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai. (1009-1543). Szerk. Fedeles Tamás - Sarbak Gábor - Sümegi József. Pécs, 2009. 120-123. 34 Dominis János zenggi püspököt (1434-1440) először veszprémi püspöknek nevezte ki IV Jenő pápa, azonban Erzsébet királyné tiltakozására (Dominis tagja volt az Ulászlót Magyarországra hívó krakkói küldöttségnek: Mályusz E.: A magyar rendi állam i. m. 75., 548.) a kinevezését visszavonták, utána váradi püspök (1441-1444) lett: Huszár L.: Pénzverés Veszprémben i. m. 199-200., Engel P: Magyarország világi archontológiája i. m. I. 77., II. 63. A nagyváradi püspöki pénzverés: Pohl A.: I. Ulászló király i. m. 53-55. A V-P verdejegyű CNH II. 149C dénárt (Mzz. 137-9) nem Nagyváradon, hanem Ungváron verték, Pálóci László ispán „égisze” alatt. 35 A gyulafehérvári püspöki pénzverés: Pohl A.: I. Ulászló király i. m. 53-55., Ujszászi R.: Pénzverési problémák i. m. 71-72. Lépes György először erdélyi prépost (1404-1427) volt, majd erdélyi
