Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mikó Gábor: A "szent királyok törvényei". A kora Árpád-kori törvények fennmaradásának története
A KORA ÁRPÁD-KORI TÖRVÉNYEK FENNMARADÁSÁNAK TÖRTÉNETE 333 a Kollár-féle másolat szövege teljes. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy a Budai-kódex azután sérült meg, hogy Kollár másolata elkészült. Egy másik, hogy Batthyány — miként Endlicher is gondolta — nem az eredeti kéziratot használta, hanem csupán egy másolatot. Ez a feltételezett másolat azonban semmiképp sem lehet azonos a Jánosi Monika által megtalált Kollár-féle kópiával. Egy harmadik lehetőség, amelyet Havas László vetett fel az Intelmek kapcsán, hogy a Budai-kódexben a 18. században már több helyütt lehettek lakúnák, de Kollár másolatában ezeket más kéziratból, vagy valamelyik nyomtatott kiadásból kiegészíthették.50 Erre utaló konkrét jelet azonban a kópiában nem találtam. A mondottakból nyilvánvaló, hogy a mára eltűnt 15. századi kézirat István-kori szövegeinek két, egymástól bizonyos értelemben független emléke is ránk maradt, és azt így meglehetősen pontosan rekonstruálni lehet. Mindkét variáns figyelembe vétele után számomra nem tűnik bizonyíthatónak, hogy a Thuróczy-kódex összeállítója előtt — legalábbis ami az istváni törvényeket illeti — a Budai-kézirat feküdt volna. Igazolják ezt mindenekelőtt a két verzió nem is olyan jelentéktelen, és a másolást feltétlenül kizáró strukturális eltérései. A legfeltűnőbb ezek közül a recapitulatio ban (más néven index ben) mutatkozik, amelyre Jánosi a szövegösszevetése során lényeges hangsúlyt nem fektetett. A Thuróczy-kódexben az index az Admonti kódexére hasonlít annyiban, hogy csak azoknak a kapitulumoknak a címeit tartalmazza, amelyek a 12. századi kézirat első könyvében (Liber primus) szerepelnek (az utolsó titulus tehát: De invasione domorum).51 Ezzel ellentétben a Budai-kódex a maga recapitulatiojában az összes (ötvenöt) cikkelyhez hoz címet.52 A 16. századi törvénygyűjteményekben mindkét változatra találunk példát: a többség a Budai-kódexhez hasonló „címjegyzéket” tartalmaz, de a Debreceni kódex a Thuróczyval mutat egyértelmű rokonságot.53 Az index után a Budai-kézirat — helyesen — különválasztja, és Prologus címmel szerepelteti azt a szövegrészt, amely az admonti változatban Praefatio nevet viseli, majd ezt explicittel lezárva De statu ecclesiastico titulussal hozza az első cikkelyt. Ezzel ellentétben a Thuróczykódex a recapitulatio után — helytelenül — De statu ecclesiatico címmel hozza a Praefatiót, majd a voltaképpeni első kapitulumot — ismételten hibásan — De potestate episcoporum super res ecclesiasticas titulus alatt szerepelteti.54 További, részben szövegszerű eltéréseket is megfigyelhetünk a két kézirat között. Ezek közül most a törvénykönyv harmadik, negyedik és ötödik cikke50 Havas LIntelmek i. m. LXXII. 51 Az admonti változat recapitulatiójában csak az első könyv (35 cikkely) címei szerepelnek. A további, minden bizonnyal későbbi törvényhozások eredményét reprezentáló kapitulumokat utóbb csatolhatták az akkor már egységes Liber primus-hoz. A 15-16. századi kéziratok az Admonti kódex két könyvét egybeolvasztják. A Thuróczy-kódex (OSzKK Cod. Lat. 407. föl. 79v, vö. még a 41. jegyzetben i. m.) ennek ellenére — legalábbis az index ben — egy régebbi formát látszik megőrizni. 52 Arra a külön problematikára, hogy az index felépítése gyakorlatilag az összes kéziratban, az Admonti kódexet is beleértve, némiképp eltér a szöveg struktúrájától, ezúttal nem térek ki. 53 A kódex jelzete: Debreceni Református Kollégium Könyvtára, R 466. Az idézett recapitulatiót 1. föl. 23r. 54 Ugyanígy járt el a Debreceni kódex (jelzetét 1. az 53. jegyzetben) scriptora is: föl. 23r-v.
